Mystery - Mese a VXIII. századból

Ódon kastély nagy bálterme,
ahol hangol már a zenekar.
Az ott úgy volt szép.
Csupa dísz és fény.
És tánc!
Utazzunk néhány századot
visszafelé.

Itt jön a hős.
Nem is idős.
Fent említett rizsporos korszakból lépett most éppen elő.
Előkelő.
Balján egy nő.
Ruhája kék csipke. Nyakéke csillogó fekete kő.
Álompár. Súgják félve már. (Félve már).

Forog a tánc.
Ez a varázs.
Valamilyen Mozartot emleget halkan egy zenetanár.
Fuvola szól.
Andalító.
Éjfélkor egy udvari szolga is mutat két produkciót.
Párunknál múló fáradtság.
Hősünk unja már a hű szolgát.
(Más fűszerű izgalomra vár).

És a nő inog.
Látszik rajta némi gond.

És, hogy ez így történik ma is még,
másképp láthatták akkor réges-rég.
Kell legyen egy út, ami más.
Eltemetett, ősi tanítás.
Ami hajt. (Hajt még tovább).

Micsoda bűn.
Van is nagy zűr.
Lehetett egy óvatlan pillanat és a nő máris eltűnt.
Valaki súg.
Felséges Úr:
Ha nem sértem meg, láttam a szolgával távozni váratlanul.
Tartsd a szád! Felségárulás!
Száz harcost elküldök érte! (Elment végleg).

ÍGY A BÁLNAK VÉGE MÁRA.
FUSS, siess! ÜLDÖZ a sereg!
ÉS BÁRMI lesz
OTT nincs helyed.
A dal. A FÉNY.
A pompa. NE NÉZD!
A szolga szíve többet ér.
MENJ ÉS ÍGY ÉLJ!

Mitől volna bűn
a jó a szép az ész a tűz!

És hogy ez így történik ma is még
másképp láthatták akkor réges-rég.
Kell legyen egy út, ami más.
Eltemetett, ősi tanítás.
Ami hajt. (Hajt még tovább). (3x)

Ódon kastély nagy bálterme,
ahol hangolt rég egy zenekar.
Az ott úgy volt szép.
Csupa dísz és fény.
És a tánc!
Utaztunk néhány századot
visszafelé.