Homonyik Sándor - Játszd a rock and rollt!

Nem régen kezdődött egy szombat délután;
láttam, ahogy ránéztem - őrület a lány!
Bejött és fényes volt a szeme,
s tudtam - csakis Őt keresem rég!

Vasárnap felhívott, hogy ráér egy kicsit,
átjött, aztán velem volt - hétfő reggelig!
Ami ott megtörtént, "az" hidd el, hogy
nem jött össze álmomba' se még!

Tudta, hogy mi az, ami egy fiúnak kell;
tudta, hogy milyen tüzet gyújtott fel!
Tudta, hogy mi az, ami sohasem elég,
nem hagyom el soha, (hisz) Őt kerestem rég!

Péntekre kitalált egy másik programot,
elmentünk egy helyre, ahol sok kis tini volt;
Azt hittem, táncolni fogunk,
de Ő meg sem állt, csak húzott befelé!

És máris ott álltunk a zenekarnál,
Gitár a kezembe' és kezdtük is már;
Szól a rock and roll és véget sosem ér;
Megőrjít a lány, de olyan szépen kért!

Játssz még, játssz míg bírja a kezed!
Játsszunk még!
Játssz még, játssz, míg dobban a szíved!
Játsszunk még!
Játssz még, játssz, míg bírja a kezed!
Csakis a zene, ami csak a miénk!

Nem régen kezdődött, egy szombat délután;
láttam, ahogy ránéztem - őrület a lány!
Bejött és fényes volt a szeme,
s tudtam - csakis Őt keresem rég!

Tudja, hogy mi az, ami egy fiúnak kell!
Tudja, hogy milyen tüzet gyújtott fel!
Tudja, hogy mi az, ami sohasem elég!
Megőrjít a lány, de olyan szépen kér:

Játssz még, játssz, míg bírja a kezed!
Játsszunk még!
Játssz még, játssz, míg dobban a szíved!
Játsszunk még!
Játssz még, játssz, míg bírja a kezed!
Csakis a zene, ami csak a miénk!

Tudja, hogy mi az, ami egy fiúnak kell!
Tudja, hogy milyen tüzet gyújtott fel!
Tudja, hogy mi az, ami sohasem elég!
Megőrjít a lány, de olyan szépen kér:

Játssz még, játssz, míg bírja a kezed!
Játsszunk még!
Játssz még, játssz, míg dobban a szíved!
Játsszunk még!
Játssz még, játssz, míg bírja a kezed!
Csakis a zene, ami csak a miénk!

Játssz még, játssz, míg bírja a kezed!
Játsszunk még!
Játssz még, játssz, míg dobban a szíved!
Játsszunk még!
Játssz még, játssz, míg bírja a kezed!