Presszó Tangó Libidó - Sztanyiszlav, Lenyiszlev

Volt egyszer egy
Szép csendes este, vidéki környezet
Mint a hatodik kis fröccs, menetrendszerint megérkezett
Egy gyönyörű német lány, gyere foglalj helyet
Én itt sem vagyok, ez az egész nem is lehet

De meg se szólalj száj, legalább nem fáj fej,
Örülök, hogy látlak, bár tudom nem engem keresel.
Neked egy éjszakára a tökéletesből is kettő kell.
De ne félj, jönnek mindjárt,s majd együtt mentek el.

Sztanyiszlav, Lenyiszlev a tóra levisznek
S megfürdetik testedet, tökéletes este lesz.
Lenyiszlev, Sztanyiszlav nekd ők lesznek az örök láv,
Mert megsejtik a vágyadat, te meg odaadod nekik magad.

Én már régóta nem vagyok ott, ahol lenni szeretnék
Csak a képzelet tesz úgy, mintha az egész lehetne még.
De meg se szólalj száj, legalább nem fáj fej,
Örülök, hogy látlak, bár tudom nem hozzám, jöttél el.

Sztanyiszlav, Lenyiszlev…

Én már régóta nem vagyok az, aki lenni szeretnék
Csak a képzelet tesz úgy, mintha az egész lehetne még.
Hát így iramlanak örök éjben fiktív történetek,
Így maradnak meg, fülkefényben, megtörtént esetek.

Sztanyiszlav, Lenyiszlev...

Sztanyiszlav, Lenyiszlev a tóra levittek
Én csak néztem csendesen, éjjel a kettesen.