Geréb - Kis utazás

Az arca sármos, a talpa sáros,
a Sargasso tengerbe fürödni jár, most.
Világos a sör, és Esti a Kornél,
de a gyógyfüvekkel elakadsz az ötödik körnél!
Az esőben ének, a fejemben lények,
harcolnak egyre a skizoid ének!
Koboldok és manók aranyat mérnék,
a sarokban pókok, a harci mének!
Az ösztön özön, az ösztönözzön,
a poharadban méreg, az ördög köszönt.
Fák melyek mákfejek, az agyam néha léha,
felvetődik közben ezernyi téma.
Fölöttem tenger én alul járok,
míg el nem nyelnek végleg az aluljárók!
Úgy ül a csend, mint hóban a lábnyom,
az olthatatlan képzelgés pár bélyeget rányom.
Sem trisó! Sem trinyó! Sem triumvirátus!
Vigyázz, hogy nehogy egy zátonyra ráfuss!

Kávé, csoki, szar. Lényeg a barnaság.
Az éterrel megnyílik számos furcsa sáv.
Norma a forma, de nem szempont,
elbújsz, eltűnsz, majd újra feltűnsz.
Megírod vagy megiszod az etüdöd,
fejedbe a csuklyát, a fűzőt betűröd.
Tükörben arc, egy furcsa képmás,
meg kell örülni, hogy mindent másképp láss!
Agykérged lúgozzák a flúgos pipik,
ha nincs más tipped, csavarok egy tiplit...
Délvidéken hőség, szinte forró tropik,
testemről a bőr még árnyékban is kopik!
Kopog a patám, hisz Kentaúr vagyok!
A csapat többi tagja kelta úr, s ragyog,
fejünkön a korona, arany és fény,
a nyakunkban drága hermelin-prém.
Rád küldök egy combót, megfogom a combod,
végigsimítalak, nedves e a dombod,
csúszok rajta egyet, frontside-boardslide!
Ha megkérsz szépen, lenyírom a Bonsai-t!
Hobbid egy hobbit, zsákos de nem Frodó,
várj még egy picit mindjárt itt Godot!