1. Gyermekdalok - Orgona ága 
2. Kovács Kati - Úgy szeretném meghálálni 3:21 [1991]
3. Hahó Együttes - Anyák napi köszöntő dal 03:20 [2016]
Rimbaud - A részeg hajó
| Szövegírók: |
Fehér Renátó |
|---|---|
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megtekintve: Ma 2, összesen 8193 alkalommal
Beküldő
Dalszöveg
Hogy jöttem lefelé a halk és hűvös árral
a vontatók sora egyszerre elmaradt
versenyt nyilazta egy hajrázó indián-raj
festett karókra vert meztelen húsukat.
S a téli tébolyult hullámok zord dagályán
robogtam siketen, mint gyermek agy tova!
Az omlóföldű félszigetek partja táján
győzelmesebb vihar nem tombolt még soha.
Refr.
A víz felszínén járhatok
nem vagyok soha magamra hagyva.
Látomásai bebújnak
ebbe a vad forradalmár agyba.
A tenger vihara fölszentelt tíz vad éjen
kis táncos parafát könnyű hab kénye vitt
az örök temetőn, a hömpölygőn, a mélyen
s nem bántam már a part hunyorgó fényeit.
Láttam sziget-csodát!Csillagzó szemhatárral!
Fölötte meghasadt mámoros menny terült!
Jaj, ott bujtál-e meg, alvó aranymadár-raj
az éjek mélyein jövendő szent Derű?
Refr.
A víz felszínén járhatok
nem vagyok soha magamra hagyva.
Látomásai bebújnak
ebbe a vad forradalmár agyba.
Hogy jöttem lefelé a halk és hűvös árral
a vontatók sora egyszerre elmaradt
versenyt nyilazta egy hajrázó indián-raj
festett karókra vert meztelen húsukat.
S a téli tébolyult hullámok zord dagályán
robogtam siketen, mint gyermek agy tova!
Az omlóföldű félszigetek partja táján
győzelmesebb vihar nem tombolt még soha.
Refr.
A víz felszínén járhatok
nem vagyok soha magamra hagyva.
Látomásai bebújnak
ebbe a vad forradalmár agyba.
a vontatók sora egyszerre elmaradt
versenyt nyilazta egy hajrázó indián-raj
festett karókra vert meztelen húsukat.
S a téli tébolyult hullámok zord dagályán
robogtam siketen, mint gyermek agy tova!
Az omlóföldű félszigetek partja táján
győzelmesebb vihar nem tombolt még soha.
Refr.
A víz felszínén járhatok
nem vagyok soha magamra hagyva.
Látomásai bebújnak
ebbe a vad forradalmár agyba.
A tenger vihara fölszentelt tíz vad éjen
kis táncos parafát könnyű hab kénye vitt
az örök temetőn, a hömpölygőn, a mélyen
s nem bántam már a part hunyorgó fényeit.
Láttam sziget-csodát!Csillagzó szemhatárral!
Fölötte meghasadt mámoros menny terült!
Jaj, ott bujtál-e meg, alvó aranymadár-raj
az éjek mélyein jövendő szent Derű?
Refr.
A víz felszínén járhatok
nem vagyok soha magamra hagyva.
Látomásai bebújnak
ebbe a vad forradalmár agyba.
Hogy jöttem lefelé a halk és hűvös árral
a vontatók sora egyszerre elmaradt
versenyt nyilazta egy hajrázó indián-raj
festett karókra vert meztelen húsukat.
S a téli tébolyult hullámok zord dagályán
robogtam siketen, mint gyermek agy tova!
Az omlóföldű félszigetek partja táján
győzelmesebb vihar nem tombolt még soha.
Refr.
A víz felszínén járhatok
nem vagyok soha magamra hagyva.
Látomásai bebújnak
ebbe a vad forradalmár agyba.
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!