Rimbaud - A részeg hajó

Hogy jöttem lefelé a halk és hűvös árral
a vontatók sora egyszerre elmaradt
versenyt nyilazta egy hajrázó indián-raj
festett karókra vert meztelen húsukat.

S a téli tébolyult hullámok zord dagályán
robogtam siketen, mint gyermek agy tova!
Az omlóföldű félszigetek partja táján
győzelmesebb vihar nem tombolt még soha.

Refr.
A víz felszínén járhatok
nem vagyok soha magamra hagyva.
Látomásai bebújnak
ebbe a vad forradalmár agyba.

A tenger vihara fölszentelt tíz vad éjen
kis táncos parafát könnyű hab kénye vitt
az örök temetőn, a hömpölygőn, a mélyen
s nem bántam már a part hunyorgó fényeit.

Láttam sziget-csodát!Csillagzó szemhatárral!
Fölötte meghasadt mámoros menny terült!
Jaj, ott bujtál-e meg, alvó aranymadár-raj
az éjek mélyein jövendő szent Derű?

Refr.
A víz felszínén járhatok
nem vagyok soha magamra hagyva.
Látomásai bebújnak
ebbe a vad forradalmár agyba.

Hogy jöttem lefelé a halk és hűvös árral
a vontatók sora egyszerre elmaradt
versenyt nyilazta egy hajrázó indián-raj
festett karókra vert meztelen húsukat.

S a téli tébolyult hullámok zord dagályán
robogtam siketen, mint gyermek agy tova!
Az omlóföldű félszigetek partja táján
győzelmesebb vihar nem tombolt még soha.

Refr.
A víz felszínén járhatok
nem vagyok soha magamra hagyva.
Látomásai bebújnak
ebbe a vad forradalmár agyba.