Magyar nóták - Tábor tüzek lángja, világít az égen

Tábor tüzek lángja, világít az égen,
Halvány zöldes színű tábori levélben,
Meg remeg a kezem, ha írom e pár sort,
Drága feleségem írjál ha meg kapod

Mi újság van otthon vártok e még vissza,
Szomorú könnyemet e lapom fel issza,
Most egy gránát robbant, majdnem ide vágott,
Érzi e a szíved, veszélyben a párod.

Hát a kicsi fiunk meg nőtt e már szépen,
Tud e már beszélni, írd meg azt levélben,
Tudja e mondani drága jó apukám,
Ugye a harc után vissza jössz majd hozzánk.

Tedd össze kacsóját ha el jön az este,
Tanítsd imátkozni, s haza szeretetre
Csókollak ezerszer, kis fiamat százszor
Tábori levelem én ezzel be zárom.

Tábor tüzek esti fénye világít az éjbe,
Haloványzöld színű tábori levélre,
Megremeg a kezem míg írom e lapot,
Édes kicsi asszony írjál,ha megkapod!

Mi ujság van otthon,vártok-e még vissza?
Szerelmes könnyemet ez a levél issza.
Most egy gránát robbant,majdnem ide vágott,
Érzi-e a szived,veszélyben a párod?

Hát a kis fiacskánk megnőtt-e már szépre,
Tud-e már beszélni?Írd meg a lavélbe!
Tudja-e mondani:drága jó apukám
Ugye a harctéren vigyázol most reám?

Tedd össze kacsóját ha leszáll az este,
Tanítsd imádkozni,hazaszeretetre
Csókold meg helyettem,ha eljön az álma,
Ő a mi szerelmünk nyíló szép virága!

Írom a levelem,riadó van éppen!
Hogy ez után mi lesz,nem tudom én sem.
Csókollak tégedet,fiamat is százszor,
Tábori levelem én ezzel bezárom!