Boomduck - Utolsó sor

Gyógyszerre alkoholt, hiszem, hogy így könnyebb
ez fájdalmat csillapít, már nem vigasz a könnycsepp
...csak egy slukk, vénámnak tű ad értéket
szűkülnek a pupilláim, már nem látom a térképet
add a kezed, vagy most vakon kéne bíznom bennük
azt hittem, hogy jobb lesz, és hogy sikerülhet együtt
és sikerült is...megtanultam tisztán látni,
tiszta fejjel értékelni a szavaid,legalább ati lát a szememmel
isten adott valakit, aki marad így amilyen
aki nem célvezérelte álmokban terel engem,
minden amit vele tettem, boldog emlék a polcomon, monoton
lázadás alá vetítem ki világom, nézzd a káoszt
tudd, hogy az életem a gitárom, amin te pengeted a húrokat
játszol rajta, vagy elszakítod, van hogy túl sokat
és leteszel, megunsz, van hogy hamisan dalolok neked
van, hogy beléd szeretek, és, hogy érted aggódom veled...
minden változik,álmunk egy pillanat töredéke
ha adok kést, légy bátor, és ölj meg kérlek..
karcolj belém, és meg lesz minden kérdésedre a válasz
majd nézz rám, figyeld ahogy elszórom a szirmokat
a holdra, ahol a kisherceg csak írogat
egy újabb darabot az álomszínházba, végtelen történet
mi nem alkot körképet,életfogytig tartó
támasz nekem, neked csak egy mentális napló
szavaim értékéből, te választod ki a szerepemet
párhuzamosan belemegyek, talán a lelkem jön mögöttem
minden szembejövönek köszöntem, az arcom beleremeg
a felszínesség szelének erejétől, agyam meghátrál
amit a lépteim követnek,de ha látnám, hogy
előttem az úton sok korom,
akkor tudd, hogy úgy búcsúznék el,
hogy sohasem gondolkodtam az utolsó soron...
az utolsó soron..