Késmárky Marika - Virágok a kézben

1. Ó, az első randevúra szívdobogva készült mind a kettő.
Tavasz volt, s a lenge szélben kipirulva érkezett a lány.
A fiú már izgatottan, órát lesve, virágokkal várta,
Apró csók és tovább mentek összebújva egymás oldalán.

Virágok a kézben, így indult a szép szerelem.
Összebújva ketten: nem válni el már sohasem!
Virágok a kézben, nincs is ennél más gyönyörűbb!
Minden olyan színes, nincs is ennél már nagyszerűbb!

2. Múltak percek, múltak órák, lassan lassan elfogyott a naptár.
De ők ketten nem is tudták, mennyi óra telt azóta már.
Dédelgetve, úgy vigyázva emlékkönyvbe préselték a rózsát,
Minden este nézegették, ó de boldog, édes ifjú pár!

Virágok a könyvben, így tartott a szép szerelem.
Emlékezni ketten, s nem válni el már sohasem!
Virágok a könyvben, nincs is ennél már gyönyörűbb!
Minden olyan színes, nincs is ennél már nagyszerűbb!

3. Valamelyik életébe jött egy másik, mert a régit únta.
Külön útra ment a kettő, elfeledve minden régi jót.
Nincsenek már közös álmok, nincsenek már meghitt boldog percek,
Kidobták a virágot is, mint amolyan szemétrevalót!

Virágok a sárban, így múlt el a szép szerelem.
Hol van már az emlék? Eddig tart a nagy "Sohasem!"
Virágok a sárban, rájuk nézni oly keserű,
Minden olyan szürke, csupa sár a rég gyönyörű.