Hupikék törpikék - A bundám sehol

Odakint már leesett a törphó
Kimegyek én
De a bundám sehol

A dombon repül a sok szánkó
Kimegyek én
De a bundám sehol

Két hete pedig itt a fogason állt
A príma prémes nagykabát
De ma szőrén-szálán köddé vált
És a vállfa csak üresen lóg

Fúj a szél, még meghűlök a végén
Keresem én,
De a bundám sehol

Mínuszoktól bedagad a gégém
Keresem én
De a bundám sehol

A gardróbszekrényt kipakolom
Rám borul megint ezer lom
Míg a bundám meglelni nem fogom
Addig nem megyek ki a házból

Eláznék
Fáznék
Hiszen minden ruhám nyári még
S nem véd
A húsz prém
Mit a pólóm fölé
Húznék

Ha prémet látok egy törpén
Odafutok
De a bundám sehol

Jaj bocs! Ez nem az én szőrmém
És kiborulok
Hogy a bundám sehol

Álltam szomorún a tükör előtt
És néztem magamat a szőke nőt
Mikor egyértelműen feltűnt
Hogy a bundám rajtam volt

Itt van
Megvan
Pedig azt hittem már elhagytam
Meglett
Jól van
Én is szánkózhatok
A hóban

Végre megvan a nagykabát

Álltam szomorún a tükör előtt

Mikor egyértelműen feltűnt
Hogy a bundám rajtam volt

Mesebeszéd
Hogy a bundám sehol
Mesebeszéd
Hogy a bundám sehol