Kovács Kati - Újra otthon

Nem volt az én gyerekkorom különösképpen jó,
És hogy utólag a rossz mégis jónak hat,
Ebben nincsen csodálni való.

Nagyon korán kerültem el hazulról végleg én,
Nagyon korán hagytam ott azt a környéket.
Vajon hogy hat most rám, ennyi idő után?

Újra otthon, otthon járok
Régi álmok és színek után.
Öreg nyárfák néznek énrám
A kis utcák oldalán.

Ott a templom, ott a nagy tér,
Ott az első iskolám.
Minden más lett velem együtt
Annyi hosszú év után.

Komoly tanár, bizony, ma már
Az a kis szomszéd srác,
Kivel együtt lógtunk át annyi délutánt,
Nem csavargunk soha ezután.

Megnősült rég az a fiú, kire úgy néztem fel.
Amíg mutatja nekem fia fényképét,
Én csak őt figyelem, ő meg engem figyel.
Furcsa perc az ilyen.

Újra otthon, otthon járok
Régi álmok és színek után.
Öreg nyárfák néznek énrám
A kis utcák oldalán.

Ott a templom, ott a nagy tér,
Ott az első iskolám.
Minden más lett velem együtt
Minden átalakul az idők során.

Újra otthon, otthon járok
Régi álmok s színek után.
Öreg nyárfák néznek énrám
A kis utcák oldalán.

Ott a templom, ott a nagy tér,
Ott az első iskolám.
Minden más lett, mégsem lett más
Annyi hosszú év után.
Újra otthon.