Katona Klári - Tíz percet az évekből

A bőrönd útra készen áll,
Bármilyen jó vendég a nyár,
Mától az ősz bérel szobát,
Hát nem maradhat ő sem túl soká.

A nyárral én is elmegyek,
Nem sok, mit tőled elviszek.
Azt vissza úgysem kérhetnéd már,
Hisz magad dobtad el, s olyan durván,
Hogy nem felejtem el sosem.

A vonat az állomáson vár,
Bőröndöm útra készen áll,
És hogyha tíz perc múlva szólnál,
Hogyha szólnál, hogyha szólnál,
Már senki nem felel.

Bármilyen jó vendég a nyár,
Unalmas, jó, hogy vége már.
Elmegyek tőled, bár a földhöz
A nap sincs túl közel,
Mégis érzem, ha fénye átölel.
Talán érted, hogy gondolatban
Még velem leszel.

Tíz perc, míg a földre ér a fény,
(Tíz percet az évekből)
Tíz perc egy hosszabb költemény,
(Tíz percet az évekből)
De tíz perc elfut könnyedén,
(Tíz percet az évekből)
S elfut az élet tengerén,
(Tíz percet az évekből)
Tíz percet kérek tőled én.

Bármilyen jó vendég a nyár,
Unalmas, jó, hogy vége már.
Elmegyek tőled, bár a földhöz
A nap sincs túl közel,
Mégis érzem, ha fénye átölel.
Talán érted, hogy gondolatban
Még velem leszel.

Tíz perc, míg a földre ér a fény,
(Tíz percet az évekből)
Tíz perc egy hosszabb költemény,
(Tíz percet az évekből)
De tíz perc elfut könnyedén,
(Tíz percet az évekből)
S elfut az élet tengerén,
(Tíz percet az évekből)
Tíz percet kérek tőled én.

Tíz percet kérek tőled én!