Fhészek - Bukott angyal

Véget ért az átok, végre már látok
Nem nyelt el az ár, mikor az egész élet fáj
Én és a világ, egy romlott házaspár
Én megcsalom Őt, és Ő megcsal engem
Válok, mikor a pillanatra várok, ez egy temetetlen árok
A gondolatok között málok, márvány szemüvegen át idillikus párok
Đe túl színes a magazin, a divat meg a sztárok
Én a tűz mellett járok ahol elégnek az álmok
És akkor is átmegyek rajtatok ha odaálltok
Az életem egy szerelem, de álladóan terelem
A tudatom a fegyverem, és tudatom hogy bevetem
Az úton sok az akadály, és én sokszor estem
Kiedzettem a testem, ahogy a gondolatot festem
Festem a képeket, mert ismerem a népeket
Az élet kemény játék, nekem ne meséljél szépeket
Anyuci és Apuci megvehet mindent, de nem vehet neked tudást
Hogyha elindul a verseny akkor kibírjad a futást
Mert az igazi győztesek ismerik a bukást
Elbuknak az angyalok, vércseppek a kardon
Kézenfogva magammal sétálok a parton
Könnyű úton nagy fény, könnycseppek az arcon
Ez a harcom, megütheted az arcom, én akkor is odatartom
Azt mutatok mit akarok, nem érdekel ki nézi
Đe csak az hallgasson engem aki tényleg érzi
Nem vagyok depó, köpök a világra
Szarok a pénzre és a kétszínű pinákra
A gyűlölet a világon a legerősebb méreg
Kirág mindent belűlről a legkeményebb féreg
És a legpuhább szíveken van a legkeményebb kéreg
Megfagyaszt a környezet egy jégpáncélon élek

Félek!Az elhagyott hitek
Budapesti lámpafény, mardosó hideg
Félelem a napoktól, a karcoló hideg
Az elfolytott érzések, harcoló szivek
Elsuhannak az évek, az ablakból integetnek
És örülnek a bűnösök mert végre kinnt lehetnek
Azt mondtad hogy szeretsz, és azt mondtad hogy értessz
Most azt mondod hogy gyűlölsz, de látom mégis féltessz