Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar - Dalolj dalolj jazz gitár

Ha-ha-ha-ha!
Micsoda Skoda a járdán,
Kiszáll egy fiú és vár rám.
Futok a lépcsőn, porzik a csapóajtó,
S repül velünk az álomautó.
Viaszos a színem, dobogva kattog a szívem.
És az utca végén a tánciskolából
Már szól a vad zene. Hallgatom, hogy

Dalold, dalold el jazz gitár,
Bezsongtam érte egy éjszakán.
Dalold, dalold el jazz gitár,
Leszokni róla nem tudok már.
Dalolj, dalolj! Dalolj, dalolj!

Mosdó előtt állok, az udvarlómra várok,
Mert a zsúfolt teremben főnek a párok,
Keverik a rumbát a felsős lányok.
Dübörög a parkett, zakatol a kvartett.
A gitáros extázisban térdepel,
S a vokál énekel. Azt a dalt, hogy

Dalold, dalold el jazz gitár,
Rajongok érte egy éve már.

Közeleg az éjfél, sűrű nikotin a légtér,
A terem lassan kiürül már,
Elfogy a ruhatár, a büfé bezár.
Sötét a lépcső, törött a fénycső,
Mert az utolsó szám szól a húrokon,
S a korlátnak dőlve hallgatom. Hogy

Dalold, dalold el jazz gitár,
Hogy ő az, kiért a szívem fáj,
De átnéz fölöttem, mint egy sztár,
Miatta égek egy éve már.
Dalolj, dalolj! Dalolj, dalolj!
Dalold, dalold el jazz gitár!