Rómeó Vérzik - Az utca az én hazám

Engem nem akartak,
Hazugság volt minden.
Pogányként éltem,
De hidd el, nincs mit félnem.
Nem akarok semmit,
Az élet majd mutatja
Hová vezet ez az út
Azt a jó Isten se tudja.

Egyedül élek,
Egy beton rengetegben,
Ha elrontottam valamit,
Azért csúnyán megfizettem.
Nem volt se testvér, se barát,
Mikor féltem.
Csak mentem az úton
Egy cigaretta kezemben.

Lent az utcákon az élet volt a mester,
Ő tanított, kit hogyan kell szeretnem,
Ki az ki támad, kitől jól esik, ha megszán,
De szállást ne adjatok, az én hazám lent van az utcán.

Nem tudok nyugodni,
Nincs ember, ki bánthat.
Nekem az élet
Egyedül az, ami árthat.
Nem vagyok Krisztus,
És nem leszek soha Isten.
De mindent mit kaptam,
Az utcának köszönhetem

Lent az utcákon az élet volt a mester,
Ő tanított, kit hogyan kell szeretnem,
Ki az ki támad, kitől jól esik, ha megszán,
De szállást ne adjatok, az én hazám lent van az utcán

Lent az utcákon az élet volt a mester,
Ő tanított, kit hogyan kell szeretnem,
Ki az ki támad, kitől jól esik, ha megszán,
De szállást ne adjatok, az én hazám az utcám.

Lent az utcákon az élet volt a mester,
Ő tanított, kit hogyan, kit hogyan kell szeretnem,
Ki az ki támad, kitől jól esik, ha megszán,
De szállást ne adjatok, az én hazám lent van az utcán…