Homonyik Sándor - Csak olyan lány kell

Valami megmozdult, hisz eljöttél...
Minden jól indult, s most mégis félsz...
Pedig csak engem vársz, ahogy mondod - rég...
Amíg engem látsz, addig nem kell félj,
És aki mást ígér, nem a Földön él...

Gyere és hangolj rám eleven hangszerként...
Olyat is játszhatnánk, amit nem tudsz még...
Bennem minden hang olyan tisztán él.
Csak Te is szívből játssz, ugyanúgy, mint én...
És aki másra kér, nem a Földön él...

Csak olyan lány kell, ki mindenben megért!
Nem kell sok beszéd, egy érintés elég.
Csak olyan lány kell, ki semmitől se fél,
Bátran hozzám ér, és úgy érez, mint én!

Hogy nekem is volt már más, ez egy rossz kérdés...
Sohase faggass hát arról, mi elmúlt rég...
Hisz ami most vár ránk, jobb lesz mindennél.
Gyere és érj hozzám úgy, ahogy szeretnéd.
És aki másra kér, nem a Földön él...

Csak olyan lány kell, ki mindenben megért!
Nem kell sok beszéd, egy érintés elég.
Csak olyan lány kell, ki semmitől se fél,
Bátran hozzám ér, és úgy érez, mint én!

Csak olyan lány kell, ki mindenben megért!
Nem kell sok beszéd, egy érintés elég.
Csak olyan lány kell, ki semmitől se fél,
Bátran hozzám ér, és úgy érez, mint én!

És úgy érez, mint én!