Anonym Project - Szúnyogok eledele

Meztelenül a partra fekszem
Had legyek szúnyogok eledele.
És tetemem bűzös, rothadó szagát vigye el messzire
A nyári édes, szerelmes szellő

A túlparton srácok.
A hajókon a nevető, vihogó lányok.
Mond mi vár rátok?!
Mond mi vár rátok?!

Ref.:

Engem senki sem szeret, Én sem szeretek senkit!
Mikor az emberek boldogan táncolnak az utcán!
Én ülök a fotelben, ott várom majd a reggelt.
És ott leszek délben és este és nap-nap után.

Úgy várom a holnapot,
Hogy múljon el az is.
Aztán itt az idő mitől annyira féltem
Még ha megjósoltam is.

Útnak indulok, immáron senki sem gondol rám
Míg Te a tenger déli partján,
Én térdig érő hóban
Bontom ki vitorlám

Igen tél lesz és karácsony
A házak ablakán a fény
Mint a remény el mosódik
Ez a nap csak nekem lehet oly kemény

De kérlek ne cipelj messze
Kora-vén emberi sorsom
Csak a sötét verem
Már soha nem lesz otthonom nekem!

Csak a sötét verem
Már sosem lesz otthonom nekem!
Csak a sötét verem
Már sosem lesz otthonom nekem!

Ref.:

Engem senki sem szeret, Én sem szeretek senkit!
Mikor az emberek boldogan táncolnak az utcán!
Én ülök a fotelben, ott várom majd a reggelt.
És ott leszek délben és este és nap-nap után.