Komár László - Ha eljönnek a tornacipős fiúk

A klub előtt megállt egy Mercédesz,
a srácok lesték, milyen jó kis balhé lesz,
és akkor kinyílt a szép metál csoda,
gyűrűbe zárta bámulók hada.
Kilépett egy lány, talpig topis,
de látszott rajta nemcsak kér, kap is
Kócos haját fésülte a szél,
meghalhatta, mint hogy mit beszél.

Ha eljönnek a tornacipős fiúk,
ha eljönnek a tornacipős fiúk,
akkor újra nagy lesz itt a hangulat,
aki él és látja mind velünk mulat.
A többi aztán nagy zsivajba fúlt,
a lány legyint, arca lángra gyúlt,
bár elhangzott sok ellenvélemény,
előre lép, a szája kőkemény,
csak megy és senki nem állítja meg,
bár morgolódva, de nyílik a tömeg,
és hangosan kiáltva áthajol,
a gúnyos hangúaknak válaszol.
Ha eljönnek a tornacipős fiúk, mm,
ha eljönnek a tornacipős fiúk,
akkor újra nagy lesz itt a hangulat,
aki él és látja mind velünk mulat. Mm.

És messze, mintha föld nyílt volna meg,
a dübörgéstől minden fal remeg,
jövünk, még egy perc és itt vagyunk,
hazug, s hitvány múltat elhagyunk.
Özönlenek, mint a fény a hegyfokon,
és tornacipő van a lábukon,
és megperdül a dob váratlanul,
és ezer szemre színes szikra hull.
Ha eljönnek a tornacipős fiúk, mm,
ha eljönnek a tornacipős fiúk,
akkor újra nagy lesz itt a hangulat,
aki él és látja mind velünk mulat.
Ha eljönnek a tornacipős fiúk, mm,
ha eljönnek a tornacipős fiúk,
akkor újra nagy lesz itt a hangulat,
aki él és látja mind velünk mulat.