Tolcsvay László - Tibeti hajnal

Ugye, neked is víg a hajnal,
Ha könnyen telt az éj,
És úgy ébredsz, hogy egy újszülött nap
Szemébe nézhessél,
Hogy meglásd az arcát, és köszöntsd egy dallal?

Ugye, tapasztaltad az érzést?
- mintha otthon lehetnél,
Bár nem nagyon érted, hogy mért jön el érted
Egy szivattyútelepnél
A maga váratlan módján a tibeti hajnal.

Hófödte felhőkbe nyúló csúcsokon
Vidáman ülnek, és csevegve várják
A dalainkat a lámák a kolostorromok közt
Virágzó káposztatáblák

Ez a hajnal a tiszta sejtelem,
Ez a nesz ez a nescafe.
Te csak menj föl, én meg lemegyek a boltba,
Az emberek közé
Aztán jövök a dobozos tejjel meg az édesítőszerrel!…

Gyere, gondoljunk egy kávét
És igyunk néhány szót!
Nyilvánvaló a szándék,
Tehát rejtse titkos kód:
„Gyere sétáljunk, drágám, itt fönn a Himaláján!”

Na látod, vidám is lehet a lakótelep,
Ahol lakom veled, ahol a lift se jár!
Elvagyunk mi ketten ebben a privát Tibetben,
Óriásposzteren itt e táj.

Tibeti hajnal
Tibeti hajnal
Tibeti hajnal
Tibeti hajnal
Tibeti hajnal
Tibeti hajnal

Hasznosan telt az idő,
Bár látszólag nem történt semmi,
Mégis lett ez a dal, és ezt akármikor
El lehet énekelni.
És közben lett még pirítós vajjal,
Meg ez az igazi tibeti hajnal.

Mágneses őrmező, s ágyunkra görnyedő
Könnyező könnyezőpálmák.
Abrakadabra, ablak a napra,
Varázsigénket várják.
Mert ez a hófödte, távoli csúcs, ami felé itt nyomulunk ma:
Ez a Csomo-Lungma!

Ugye, neked is víg a hajnal, drágám, itt fönt a Himaláján!
Ugye, neked is víg a hajnal itt?
Ugye neked is víg a hajnal itt, hol még a lift se jár?
Nézd, itt szemben kel fel a nap!
Nézd, itt szemben kel fel a nap!