Ladánybene 27 - Felemel a szél

Az élet ma nem elég, aprócska segítség,
széteshetek, de kell ami összetart.
Az egem ha kiderül, szívem megmenekül.
És utol nem ér semmilyen zivatar.

Felemel a szél, áhítat a fény
szívem üvegén itt belát a világ.
Hideg idefenn és meleg idebenn
a szív ha szabadul néha jó, néha kár.

Én a zenétől éledek, mindenre nevetek,
sokkolva néz a bánat és idegen.
A hajam a gyökerem, az égből jön életem,
napból vagyok, tűz-tiszta a szívem.

A szél, felemel a szél, átitat a fény
szívem üvegén itt belát a világ.
Hideg idefenn és meleg idebenn
a szív ha szabadul néha jó, néha kár.

Felemel a szél, magasra repít a szél és még, és még.
Hideg idefenn, de meleg idebenn,
a szív ha szabadul néha jó, néha fáj.
Már nagyon csábít más, gazdag vidék
lehorgonyozna már ó a láb, ó a láb.

Ezt te hiába rejtegeted, felhődbe szívemet,
Van még erőm, nincs ami visszatart.
Már az eső ha szemetel, nyomomra sosem lel.
Napfény hajón űzheti zivatar.

Felemel a szél, áhitat a fény
szívem üvegén itt belát a világ.
Hideg idefenn és meleg idebenn
a szív ha szabadul néha jó, néha kár.

Felemel a szél, ó repít a szél és még, és még.
Hideg idefenn, és meleg idebenn,
a szív ha szabadul néha jó, néha fáj.
Már nagyon csábít más, gazdag vidék
lehorgonyozna már ó a láb, ó a láb.