Mozgalmi dalok - Varsavianka (Rontásra tört ránk...)

1. Rontása tört ránk a dúló viharnak,
Ordas had áradata kelt ellenünk.
Vesztünkre esküdtek ádáz hatalmak,
S tudtuk egy életen át kell küzdenünk.

Refrén:
Álltunk a vészben, álltunk merészen,
Lelkünkben tűzpirosan izzott a cél.
Munkások, álljunk a nagy harcra készen,
Melyből az emberi nem új napja kél.

2. Kínzó igában legörnyedt a hátunk,
Mégis reméltük ama nagy diadalt,
Szenvedve távol jövendőbe láttunk,
Harsogva zengtük a szent csatadalt.

Refrén:

3. Vérünk nem omlott a harcban hiába,
Mártírjainknak neve nagy lesz, s dicső.
Emlékük azt mondja legszebb dalával,
Melyért elestek, a boldog jövő.

Refrén: (kétszer)

másik verzió

Ránk tört a vész fergeteg vad haragja
Rajtunk a pokol minden tüzes átka már
Végső csatának most kél fel a napja
Ki tudja mit hoz a sors milyen este vár.

Mi mégis büszke arccal nézünk előre
Visszük a proletárok vörös zászlaját
Vélünk a föld szenvedő rabszolga népe
Vélünk vív ki majd egy szabadabb jobb hazát

Előre utolsó halálos csatába
Munkások előre, most győzni kell
Fel a barikádra és fel az osztályharcra
A munkások rohamát senki nem tartja fel.