Hupikék törpikék - Törpevágy

1. A szerelmünk már csak múlt idő,
összetörte szívemet egy törpenő,
és a nevem hiába Törpokos,
ha bennem a szerelem 100 fokos,
már szürke lett a falu, ahol élek.
Rég lehullt az áfonya
a lelkemen a tegnapok lábnyoma,
az összes képlet nyitva rég,
nem forog a szív miatt az ész kerék,
csak bámulom a falat…
Gyere vissza!

R: Egy törpe lány, egy törpe vágy,
és óriásnak tűnik a törpe ágy.
A bánat kili-kalapál,
mert szívemről lemondtál.
Könnyben áll a szempillám,
Ó Törpi-,Törpi-,Törpi-, Törpi-, Törpillám
én próbálnék nevetni,
de nem bírom kiheverni.

Szép.
Na, nanana nana tiratta,
nanana nana tiratta tattittiram

2. Én nem tudok már sírni sem,
nincs erőm már verseket írni sem,
csak arcodat látom az ágy felett,
ahogy vissza néz a hídról és rám nevet,
ki Törppojáca dalol, sír a hangszer.
Hányszor kérjem, hogy bocsáss meg nekem,
hányszor kérjem, hogy ne ejts többé sebet a szívemen?!
A szerelmünk, ugye Törpillám,
úgy rohant át rajtunk mint a gömbvillám,
és elrabolta szívem, veled együtt

R.
Gyere vissza, vissza
Egy törpe lány, egy törpe vágy,
és óriásnak tűnik a törpe ágy.
Én próbálnék nevetni, én próbálnék nevetni,
én próbálnék nevetni, de nem bírom kiheverni…