1. MC Hawer és Tekknő - Mikor a vodka a fejembe száll... 
2. Magyar nóták - Tiszta fehér oltár
3. bongor - Apa
St. Martin - Sorsparancs
| Előadó: | St. Martin |
|---|---|
| Album: | Érintés |
| Megjelenés: | 2004 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szentmártoni Imre (St. Martin) Szentmártoni Imre |
|---|---|
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | SonyBMG |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megtekintve: Ma 1, összesen 4513 alkalommal
Beküldő
Dalszöveg
Összenyalábolt a szél, repített,
Ha szárnyam lenne, megvívnék veled, mondtam.
A semmit sejtve suhantam keresztül a városon.
A természet s a lovas szobor rejtekén pihent.
S Ők látták mindketten, amit én.
A sorsparancs trónjáról nézte,
Hogy tesz mindenki a helyén.
Én egyedül jöttem?
Bár senki meg nem kérte, sejtelmem lebilincselve.
Az időtenger hulláma fürösztött,
S az útnövelő bosszantó kanyarulatok.
Még alszik a hajnal.
Egy másvilág veszi kezdetét, s a világ szétpattant burka hasadt tovább.
A város, mint jóságos sejlett fel a múltban.
Ma a ma másnap a másnap,
Mert ami lesz, s mi le tellett nem visz el s nem is vesztegelhet.
Az ember értékét ki tudja, ha rettentő utakat keresztezett?
Vallomást nem csak úgy, mint eddig,
Nyitva maradt kapukat tart uralma alatt a szél.
Tenyerem görbe vonalait pecsétként nyomom rá.
Próbálom nyitva tartani.
Őstől vesztett bizalom, mert a levetett palást ott hever a trónon.
Ha szárnyam lenne, megvívnék veled, mondtam.
A semmit sejtve suhantam keresztül a városon.
A természet s a lovas szobor rejtekén pihent.
S Ők látták mindketten, amit én.
A sorsparancs trónjáról nézte,
Hogy tesz mindenki a helyén.
Én egyedül jöttem?
Bár senki meg nem kérte, sejtelmem lebilincselve.
Az időtenger hulláma fürösztött,
S az útnövelő bosszantó kanyarulatok.
Még alszik a hajnal.
Egy másvilág veszi kezdetét, s a világ szétpattant burka hasadt tovább.
A város, mint jóságos sejlett fel a múltban.
Ma a ma másnap a másnap,
Mert ami lesz, s mi le tellett nem visz el s nem is vesztegelhet.
Az ember értékét ki tudja, ha rettentő utakat keresztezett?
Vallomást nem csak úgy, mint eddig,
Nyitva maradt kapukat tart uralma alatt a szél.
Tenyerem görbe vonalait pecsétként nyomom rá.
Próbálom nyitva tartani.
Őstől vesztett bizalom, mert a levetett palást ott hever a trónon.
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!