Kormorán - Most még

Most még ne mondj semmit
Majd akkor, ha megjöttél.

Most még ne mondj semmit
Csak akkor, ha döntöttél

még ne mondj semmit addig,
míg nem érted, mit tettél
ne mondj semmit még,
mert nem vagy
nem jöttél.

Most még nem létezünk,
csak játszunk
csak játsszuk, hogy élünk,
mert ez nem az,
amit akartunk,
mert, amit akartunk:
attól félünk.

Most még ne add nekem,
mit mástól elvettél
most még ne mondd már akkor
már akkor szerettél.

Most még ne mondj semmit.
majd találunk szavakat,
melyekből élet fakad,
melyek vége nem a pokolba szakad.

Majd, ha megszültük egymást,
nagy vajúdás után
Akkor mondd:
Nem késtünk le semmit, amit az élet tőlünk kíván.

Most még legyünk csendben,
hisz fut az út alattunk,
rohanó fák takarnak roncsokat,
mit látni nem akartunk.
Lerombolt vágyak mellettünk,
melyek közt lelkek bolyongnak
akik közt megszűnt a kapcsolat,
csak látszat az
mi megmaradt.

Most még
próbálj szállni.
Ne légy vergődő madár,
Légy Te a vándor,
ki végül hazatalál.

De én
hadd mondjam azt
szeretlek...

....s ezért én elmegyek,

hogy ne bántsalak,
ne legyen több bűn,
mert szeretni így nem lehet.

Ha majd átléped a lét küszöbét
Ha majd fájni kezd:
a Nincs többé
Értelmet kap:
mi volt a Volt
s mi volt: Miért

Egyet megtudsz majd biztosan,
Lesz egy üzenet:
Volt valaki, ki téged
mindennél jobban szeretett.

Elmegyek
ne bántsalak többé,
elmegyek,
mert szeretlek
szeretlek örökké.