Consortes - Hangulatfüggő

Bridge: 2x

Jönnek, mmennek, szöknek
A percek törnek csendet

Refrén: 2x

Valamikor van ihletem - máskor meg nem
A fejemet törhetem - feleslegesen
Hangulatfüggő, hogy torz - vagy tündöklő a képem
Néha nem mozgat már semmi - később meg minden

Boney:

Mikor mindegy minek cserélem a szavakat
Ez ma nem, észre se veszem, már bámulom a falat
Van, hogy hónapokig nem fogok a kezembe tollat
Mert nincs, mi mozgat, mindig csak a "majd holnap"
Folytat, aztán úgy hagy, mindent ahogy eddig
Nem változtat semmit, az idő meg csak szökik
Mire megfogadom, hogy megcsinálom, de nem most hanem máskor
Mikor kedvem lesz, ha hatni kezd, mi nem hatott már vagy százszor
Aztán bumm, beüt a rum, valami van és újra érzem
Végre a sorokat írom, már nem vérzem
Nem bántok jól vagyok így is kapok lehet sokat
Igaz hamis csókot, bókot vagy pofonokat
Cinikus tekintet lepereg már semmit nem tartogat
Sírok pedig a bánat pont most nem fojtogat
Csak oltogat az érzés, halogat vagy hajt
A hangulat-kérdés vagy egy lépés, ami felkavart

Refrén

Bogár:

Úúúúúú....csak változna már
Talán a sült galambra
Várok, tétlenül állok
Vagy ülök, de a sorok nem jönnek
Kis manók a fejemben csomókat kötnek
Az ötlet-áradatok nem szöknek
Még egy italhoz löknek...
Még egy italhoz löknek (löknek)

Bridge