Senator - Csak a jók mennek el

Szeretnék még egyszer
aggódva ülni az ágyadon.
Simogatni a homlokod,
míg lassanként enyhül a fájdalom.
Beszélni és beszélni,
míg nincs fény a szemedben,
Mert megőrjít, ha felfogom,
már nincs hova sietnem.

A szabadság a földre nyom,
feltápászkodni nem tudok.
Kihez fussak az élők mind
túl józanok, vagy bolondok.
Kívántam, megadtad,
hogy csak így tudod, nem tudtam.
Istenem miért így,
én másképpen akartam.

Mire volt jó, hogy te jó vagy?
Mennyi gonosz élt túl.
Mindent tud a világ, de sose tanul.
Mire jó, hogyha csak jó vagy?
Mennyi gonosz élt túl.
Mindent tud a világ, de sose tanul.
Csak a jók mennek el váratlanul.

Bocsásd meg, hogy nem egyszer
megfogadtam, hogy elszököm.
És bocsásd meg, hogy nem tettem,
most nem bántanálak, esküszöm.
De gyűlöllek, mert hiányzol,
és én nem vagyok ártatlan,
És általad, mert nélküled,
nézd mire jutottam.

Mire volt jó, hogy te jó vagy?
Mennyi gonosz élt túl.
Mindent tud a világ, de sose tanul.
Mire jó, hogyha csak jó vagy?
Mennyi gonosz élt túl.
Csak a jók mennek el váratlanul.

Mire volt jó, hogy te jó vagy?
Mennyi gonosz élt túl.
Mindent tud a világ, de sose tanul.
Mire jó, hogyha csak jó vagy?
Mennyi gonosz élt túl.
Csak a jók mennek el váratlanul.