Malek Andrea - A meghallgatás (Pedálozok) / Audition Sequence (Climbing Uphill) Volt öt évünk

Ha megjössz végre majd
Én mosolygok terád,
És bízom, több barát nem…

Hát pedálozok, kicsim, pedálozok.
És reggel már hatkor kelek,
És várakozom, mint száz másik lány.
Csak épp tíz évvel rájuk verek.
S persze mind már a kondiból jön.
És öt órát várattak már,
S én nézem bambán,
Hogy mennek és jönnek
A lányok a sorszámukkal.
Aztán hívják az én számomat.

S ahogy belépek én,
Csupa férfi ül bent.
Férfiak, és meleg mind.
Akik úgy unták itt bent,
Mint én untam kint,
Hogy jön vagy száz lány,
És nyomja fent, amit bír!

Ígérem, jó leszek!
Pár hét, és vékony leszek!
Annyira szorgalmas leszek!
Kegyelem!

Ha megjössz vég…

Bár megmondtam volna, hogy beteg voltam!
Azt hiszik, csak ennyi hangom van.
A zongorista meg olyan hangos!
Legyek tán hangos? Leszek hangos!
Talán jobb, ha elkezdem újra…
Leállok, s elkezdem újra!
A rendező meg mit bámul a sliccén?
Hé, itt vagyok! Mit izgat az életrajz?
Jaj, minek az életrajz?
A fele úgyis csak kitalált!
Ide nézz! Ne olvasgass már! Ide nézz!
Nem! Ne a cipőm! Csak ne a cipőm!
A kopott, szar cipőm!
Miért ezt vettem fel?
Miért ezt éneklem?
Miért lettem színésznő?
Mért gyűlöl a zongorista?

De ha nem hívnak vissza,
Elmehetek kanapét venni később anyuval,
Nem mintha elviselném egész nap,
De nyugi kell Jamie-nek.
Én meg láthatóan olyan fertelmesen zavarom az írásban.
Akkor mit csinál, ha gyerekünk lesz?

És jó lesz majd…

Most mire teperek úgy?
Ezeknek? Akiknél Brooke Shields is kap zenés szerepet?
Atyaég! Ez szar! Ez szar! Ez szar!

Ha egyszer megjössz végre…

De én nem leszek az, aki csak otthon ül,
Van a bébi, s a kutya úgy körülbelül…
Nekem nem kell most már ez a pincérkedés,
Csak a burger a sörrel, s az elhülyülés.
És én nem leszek az, kire sok nő úgy néz,
Milyen érzés lehet, ha egy lángésszel élsz?
És én nem az leszek, aki magában már semmi rég!
És én…

Ha végre jössz…

Nem fáj majd, azt hiszem, e szív.
Jöjj, hisz úgy lesz majd, mint rég,
Talán jobb is lesz ez még!