Nyomorultak - Egy nap még

(Jean Valjean):
Egy nap még.
Egy újabb nap, amely a végzeté,
mely szenvedésünk útján elkísér.
Hisz tudnak már a múltamról
és rám törhetnek bármikor.
Egy nap még.

(Marius):
Hogy élhettem így eddig én?
S hogy élhetnék eztán, ha elmész?

(Jean Valjean):
Egy nap még.

(Marius és Cosette):
Holnap már rejt a messzeség.
Te adtál mindent, s minden elvész.

(Eponine):
Még egy nap, hogy senkim már.

(Marius és Cosette):
Lesz-e nap, hogy látlak még?

(Eponine):
Még egy nap magányom útján.

(Marius és Cosette):
Most, hogy érted élhetnék.

(Eponine):
Mennyi szépség várna rám.

(Marius és Cosette):
Senki más nem kell többé.

(Eponine):
Vágyom rá, de meg se lát.

(Enjolras):
Még egy nap, s a tűz ki gyúl.

(Marius):
Hogy tudnám követni őt.

(Enjolras):
Jöjj a barikádra s harcolj.

(Marius):
Most, hogy hív testvéri szó.

(Enjolras):
Százak ezrek vére hull.

(Marius):
Várnak rám, ó, adj erőt.

(Enjolras):
Jöjj a harcra s állj közénk.

(Jean Valjean):
Egy nap még.

(Javert):
Még egy nap s a forradalmat
csírájában fojtjuk el.
Néhány iskolás fiúcska,
leckét kap, hogy vérezzen.

(Jean Valjean):
Egy nap még.

(Thenardier):
A zsebükbe talán, a sok kis nyavalyás,
akad tán a zsebeikben egy és más.
Épp csak oda nyúlsz, épp csak bele túrsz,
ő nekik már juszt se kell, az hozzánk húz.

(Mindenki):
Még egy éj, s a hajnal eljön.
Volt emésztő tűzözön.
Győz a nép, a trón ledől.
Zsarnok trónja mind ledől.

Új reménység kél a földön.
Jön az új világ és győz.
Halljad néped énekét:

(Marius):
Nincs más utam, e harc enyém.

(Jean Valjean):
Egy nap még.


És holnap talán megtudjuk azt is,
hogy jövőnk mennyit ér.
Egy nap még.
Nincs több már.
Egy nap még!