Norba - Eccerfenn (km.Szilárd)

Fenn, meg egyszer lenn és egyszer fenn, meg egyszer lenn-lenn

Norba:

Egyszer fenn, egyszer meg lenn
Egyszer megy, egyszer nem, na ezt nevezem
Ezt már szeretem, ha a mikró a kezemben,
Te rugdalod a labdát, én meg kezezem…
Lopakodj az ágyamba - csssst - csak csendesen
Kedvesem, meg leszel baszva rendesen,
A koton származása Tesco vagy Auchan
Összeütök neked valamit olyan jó parasztosan.
Gyere velem, add a kezed,
Megfogod a faszom, ha van egy csöppnyi eszed
Jah, húzza a száját és kérdezi a gáré
Mi van ma velem, mér' vagyok ilyen ordenáré
Így is jól bánok a szavakkal, de szarul
Egyszer fejre, egyszer övön alul,
Egyszer a hátamba, egyszer az arcomba,
Ecc-pecc te most elmehetsz a faszomba.

Szicsu:

A Marianna-árok meg a Himalája teteje,
A hab a tortán, vagy a legmélyebb feneke
Is jutott már bőven, én megkaptam a magamét,
A felhők fölött szálltam, vagy otthon a kanapét
Nyomtam, mindenféle gondban, görccsel a gyomromban,
Gombóccal a torkomban, félóránként bontottam
A söröket, meg görgettem a rögöket,
Nem volt olyan rossz, de most már örülök, hogy vége.
Azóta meg teleszarom ám az egész világot,
Mer, feldolgoztam azt a sok szart, ami kirágott
Meg a faszomat szedek neked még egyszer guggolva virágot
Mer' átbasztad a Szilárdot!
Hallod!? Má’ megin' itt vagyok, má' megin' ragyogok,
Már nem bánatomban, csak úgy hobbiból, ha bebaszok
Most elvagyok itt fenn, csak tengetem, csak lengetem,
Egyszer fenn, egyszer lenn.


Norba:

Mint a higanyszál, néha tél, néha nyár,
Meg a korsó is a kútra, tudod, csak addig jár,
Míg a sánta kutya egérutat nem nyer!
A seggem törölgethetem az erényeimmel…
S-O-R-S, érthetetlen az a sok jól megtervezett véletlen
Ergo: játssz jól minden szerepben
De reszkess, ha érzem, hogy én vagyok a nyeregben!

Szicsu:

Reszkess, mert mostantól én leszek a tettes,
Nem az a kedves fajta, amolyan ellenszenves,
Én leszek, ki diktál, mer' a fejembe száll
Az a sok baromság, amivel az élet traktál,
Mint egy fraktál, olyan bonyolultnak tűnik mégis egyszerű,
Ha édes a szád íze ráébreszt a keserű,
Hogy nem maradhat mindenki lenn meg odafenn sem,
Ha feldobsz valamit, le kell, hogy essen.


Fenn, meg egyszer lenn, és egyszer fenn, meg egyszer lenn - lenn - lenn.
Fenn, meg egyszer lenn, és egyszer fenn, meg egyszer lenn - lenn - lenn.
Fenn, meg egyszer lenn, és egyszer fenn, meg egyszer lenn - lenn - lenn.
Fenn, meg egyszer lenn, és egyszer fenn, meg egyszer lenn - lenn - lenn.