Rico - Naplemente

Annyi mindent elmesélnék,hogy ha újra láthatnálak
mert azok között vagyok akik most is választ várnak
a szívemből jég lett a sors miatt ez megtörtént
ha újra itt lehetnél tudom a jégfalat te megtörnéd
belőled kép maradt belőlem kitéptél egy darabot
a halál olyan játék amiből kilépnék de maradok
én azért sírok mert nevetni már nem tudok
néha a csillagokat kérdem de a válasz elől elfutok
nem vagyok gyáva csak a csalódástól félek
mert a könnyeimmel küzdök mikor a sírod mellé lépek
tudom megérted,tudom érzed amit hallasz
na mi van élet gyere megint belém marhatsz
ha nem volt még elég hogy elvetted a mamám
hogy a családomat szétszedted,hogy itt hagyott az apám
van tetőpont is mert olyan lányba szerettem
aki nem lehet az enyém aki simán átlép felettem
volt,hogy nevettem de mára mindent feladtam
mert mikor lázas voltam a fájdalomtól megfagytam
volt,hogy nevettem de mára mindent feladtam
mert mikor lázas voltam a fájdalomtól megfagytam.


Refr.2x


Az én rózsám fekete nézd mama kiből ki lettem
mert soha nem fogadom el a tüskéket a szívemben
ez vagyok én és te a naplemente
én a sötét te a fény ezt majd látod a szememben.


A múltba nézek vissza de pont ezért fájt a jelen
te már nem lehetsz itt velem már nem foghatod a kezem meg
úgy mint régen,de most könnytől csillog szemem
te úgyis érted hogy úgyis érted teszem fel
a kérdéseim meg a soraim egy lapra
mert úgy emlékszem rád akár a tegnapra
az unokád ezt kapta ezért adtam fekete rózsát
de túl rövid az időnk ezért raktam kezemre órát
hogy lemérjem az életemnek hosszát
és boldogan várhassam,hogy mikor megyek fel majd hozzád
bolond vagyok mert szeretnélek látni
szeretném hogy visszagyere mama meddig kell még várni.


Refr.2x


Talán a soraimnak súlya már edzettebb mint én vagyok
mert úgy gondolom engem hagytak cserben most a csillagok
ugyan még mit kapok mit várhatok az élettől
ha már most előre remegek a jövö képektől
miattad nézek föl,tudom miért zsibbad a nyakam
de addig nem érdekel semmi amíg hallod minden szavam
megszúrnám magam bárcsak helyet cserélhetnénk
mert nem vigasztal meg,hogy aki szeret nem élhet még
ez nem világ ez egy dal neked mert szeretlek
és szeretném ha tudnád,hogy soha el nem feledlek
a lelkem veled lesz meg az unokádnak szavai
és ha egyszer visszajössz azt kérem,hogy maradj itt.


Refr.2x