2Arc - Bűnösök Imája

Néha lehunyom szemeim és látom azokat akik, a nyitott koporsóm mellett állnak
Mindig ugyanazokat az arcokat, akikről tudom azt, hogy visszavárnak
Néhányan sírnak, megfeledkezvén arról
Hogy én ott mosolygok mellettük balról
Háton feküdve én lehunyt szemekkel
Saját lelkem ölelve, összefont kezekkel
Valójában a fekete öltöny helyett
Fehér pizsamában a habas felhők felett
Angyalok lélegzetét, féltve őrzöm
s engedem, hogy jó érzéssel el töltsön
A tudat, hogy imádkoznak a sírom előtt
Ezért halnak meg a jók idő előtt
Tudom hideg van de én már nem fázom
S a gyászolóknak halkan zongorázom
Mosollyal arcomon reménykedvén abban
Hogy van aki e halk zenét tisztán hallja.........reménykedvén abban, hogy van aki e halk zenét tisztán hallja

Lezárt koporsóra, hullnak a levelek
Nem láttam a ködtől, hogy utolsókat lehellek
Remegek, a végső feloldozást várom
S rájövök az élet volt a halálos ágyom
Késő, az egészet nem vettem csak heccnek
Az életet kaptuk utolsó tíz percnek
Hirtelen Imák hangja töri meg a csöndet
A részeg sírásók lapátolják rám a földet

Égett falevél és birsalma illat
Nem hozhattam magammal, csak a boldog pillanataimat
Ide fenn esténként az utcán újra
Fényben úszik, s mintha a szél se fújna
Végre együtt élhetek az álmaimmal
Egy öreg BMW-be a halott barátaimmal
Teli tank-kal, háhá Tupac megy itt is
A mennyben is van gettó, amiben hitt is
Padlógázzal a füstös kanyarba
De ezúttal el is tekeri a volánt balra
Gyula meg csak jobbról néz és vigyorog
Velem pedig minden hirtelen nagyot forog
Levegő után kapkodva újból mélyen
Részegen ébredek a kibaszott járdaszegélyen
Azok mellett akik pénzéből töltik a korsót
Akik a vállukon cipelték a koporsóm
Lelkemben az angyalok, hűlt helyével
Piálok a mennyország menekültjeivel
Mind engem néznek, mi a fasz történik velem?
Rájuk meredve jövök rá, van még tíz percem
Könnyes szemekkel állsz a nyitott koporsó előtt
S nem érted miért mindig a jók halnak meg idő előtt?
Az úr meg azt nem érti, ha amég élt elfeledted
Miért kellett meghaljon ahhoz, hogy rádöbbenj szeretted
Csak egy magyarázat lehet, túl jók ebbe a világba
Értük szól most ez, a Bűnösök Imája
Ittam imádkoztam és néha sírtam is
Nem voltam szar ember, még ha szarokat írtam is

Lezárt koporsóra, hullnak a levelek
Nem láttam a ködtől, hogy utolsókat lehellek
Remegek, a végső feloldozást várom
S rájövök az élet volt a halálos ágyom
Késő, az egészet nem vettem csak heccnek
Az életet kaptuk utolsó tíz percnek
Hirtelen Imák hangja töri meg a csöndet
A részeg sírásók lapátolják rám a földet


kibaszott részeg sírásók akik hangosan röhögnek
és poénkodnak miközben lapátolják a földet
szeretteid lélektelen testére