Kazal László - Megyen a hegyen a turista

Megyen a hegyen a
turista, a turista, a turista,
és meggörnyedve cipeli a cókmókját.

A szíve dobog és szúr is ma,
mert nagy lusta a turista,
ki lépésenként felsóhajt: "Az áldóját!"

Hegynek föl és völgybe le,
nincs értelme semmi,
Üljünk tán a földre le,
kezdjünk végre enni!

Pihen a hegyen a
turista, a turista, a turista,
és bánatában megeszi a cókmókját.

Bakancsom régen új, bár a fabotomon
egymást érik a jelvények.
Az vón' jó, ha a nyári vasárnapokon
ágyhoz jönne a Gellért-hegy.

Nyápic hős az a sok koca turista,
ki hármat gondol, ha egyet lép,
Valljuk be most hát, joggal dalolják
ezt a versikét.


Megyen a hegyen a
turista, a turista, a turista,
és meggörnyedve cipeli a cókmókját.

A szíve dobog és szúr is ma,
mert nagy lusta a turista,
ki lépésenként felsóhajt: "Az áldóját!"

Hegynek föl és völgybe le,
nincs értelme semmi,
Üljünk tán a földre le,
kezdjünk végre enni!

Pihen a hegyen a
turista, a turista, a turista,
és bánatában megeszi a cókmókját.

Pihen a hegyen a
turista, a turista, a turista,
és bánatában megeszi a cókmókját.