1. Gyermekdalok - Orgona ága 
2. Ismerős Arcok - Nélküled 5:41 [2010]
3. Egyéb szövegek - Ballagási dalok - Ballag már a vén diák
Grund - Éjszaka
| Szövegírók: |
Tornai Dávid Tornai Bence Rácsai Mátyás Bence Urbán Bence Gellért |
|---|---|
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megtekintve: Ma 1, összesen 2746 alkalommal
Beküldő
Dalszöveg
Éjszaka
Ma ugyan úgy markolt szíven
Ez a hideg sötétség,
Ahogy nem történt velem már
Nagyon nagyon rég.
Talán elindulok lassan,
Talán itthon maradok.
Ébren tart az érzés,
Amitől fáradt vagyok.
Örvénylik az éjszaka és magába szív.
A lélegzet kihagy, míg dobban a szív.
Egy ősi ösztön visszhangzik mélyen a fejemben,
Nem is nézem merre tartok, a lényeg hogy el innen!
Nem tudom h hol vagyok,
De nem is látom már:
Akármerre nézek
Elmosdik a táj.
Az üres sötétségben
Meg-meg csillan a jég,
Fentről lógnak a semmibe,
Mint gyilkos pengék!
Örvénylik az éjszaka és magába szív.
A lélegzet kihagy, míg dobban a szív.
Egy ősi ösztön visszhangzik mélyen a fejemben,
Nem is nézem merre tartok, a lényeg hogy el, el innen!
Pont olyan, mint egy látomás,
Ahogy körülvesz a tömeg:
Mindenütt tág pupillák
És meztelen testek.
Hullámzik minden,
Egy kéz az én vállamhoz ér,
Rám szorulnak az ujjai,
És megfagy bennem a vér!
Örvénylik az éjszaka és magába szív.
A lélegzet kihagy, míg dobban a szív.
Egy ősi ösztön visszhangzik mélyen a fejemben,
Nem is nézem merre tartok, a lényeg hogy el innen!
Ahol csak arctalan arcok és értem nyúló kezek,
Remélem csak álmodom és végül majd felébredek!
Ma ugyan úgy markolt szíven
Ez a hideg sötétség,
Ahogy nem történt velem már
Nagyon nagyon rég.
Talán elindulok lassan,
Talán itthon maradok.
Ébren tart az érzés,
Amitől fáradt vagyok.
Örvénylik az éjszaka és magába szív.
A lélegzet kihagy, míg dobban a szív.
Egy ősi ösztön visszhangzik mélyen a fejemben,
Nem is nézem merre tartok, a lényeg hogy el innen!
Nem tudom h hol vagyok,
De nem is látom már:
Akármerre nézek
Elmosdik a táj.
Az üres sötétségben
Meg-meg csillan a jég,
Fentről lógnak a semmibe,
Mint gyilkos pengék!
Örvénylik az éjszaka és magába szív.
A lélegzet kihagy, míg dobban a szív.
Egy ősi ösztön visszhangzik mélyen a fejemben,
Nem is nézem merre tartok, a lényeg hogy el, el innen!
Pont olyan, mint egy látomás,
Ahogy körülvesz a tömeg:
Mindenütt tág pupillák
És meztelen testek.
Hullámzik minden,
Egy kéz az én vállamhoz ér,
Rám szorulnak az ujjai,
És megfagy bennem a vér!
Örvénylik az éjszaka és magába szív.
A lélegzet kihagy, míg dobban a szív.
Egy ősi ösztön visszhangzik mélyen a fejemben,
Nem is nézem merre tartok, a lényeg hogy el innen!
Ahol csak arctalan arcok és értem nyúló kezek,
Remélem csak álmodom és végül majd felébredek!
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!