Hobo Blues Band - Meghívás Bluesra /Invitation To The Blues/

Nem érdekli a bevétel derekán a köténnyel
A tegnap esti szállítmány, az agglegény a jegyekkel.
Ő egy zsák, mozgó méreg, és akárkit megnyúz
Mert utolérte őt a blues

Te James Cagney lehetnél, ő meg Rita Hayworth,
A boltban a pult mögött.
Nem hinnéd, hogy egyedül él, facér-e vagy csak kacér?
Légy nagyon türelmes és majd mindent elmesél.

Megkérdi: és hogy kérik? Keményen vagy csak félig
A válasz úgyis mindegy, te meg jobb, ha nem játszod el.
A srácot a bőrönddel, s egy jeggyel ami elvisz innen
Az ócska állomásról egy rossz cipő elhúz
Elmentek, mert hívta őket a blues.

De te nem tudsz másra nézni, kell még egy pohárral kérni,
És amíg kitölti neked, ugratja a vendégeket.
Köszi, köszi, kicsi Szöszi, lepusztult már a Jersey
Mögöttem csak egy lerobbant pocsék tragacs maradt
És egy álom, amit üldöztem egy vesztes háború,
És megint vár a pohár és a blues

Volt egy cukros bácsikája és egy kölyök nyalókája
Bankszámlája meg mindene, jobbhoz szokott élete.
Ott hagyta az egészet, nem ölel csak, ha részeg
Mert így nem mondhatja senki neki, "na menj innen!"
Hát elvitték a számlákat, a kulcsot és a húst,
Elmentek, mert hívta őket a blues.

Az éjszakai vonat indul. Jó estét! A busz megmozdul.
Leülhet a helyemre, én még maradok egy kicsit.
Gyorsan foglalj egy szobát, a benzinkútnál jut még ágy,
Kapok meleg vacsorát, mit veszthetek, ha nincs több busz.
Van egy őrült érzésem, itt maradok, mint egy túsz,
Meghívtatok engem te és a blues.