Piramis - Sasok és angyalok

Én már nem hazudnék,
sem másnak, sem neked.
De értek már néhány dolgot,
és tudom jól, hogy nem lehet,
mert azt hiszed, hogy szárnyaim látod,
mégis vannak angyalok,
és félek a lelked is összetörne,
ha megtudnád, hogy csak sas vagyok.

Minden szerelmem már
csak a, csak a, csak a tiéd lesz,
de kérlek meg ne próbáld
azt hinni, hogy engem megkötözhetsz.
Ha látod rajtam, hogy repülni vágyom,
engedj szabadon.
Engedj szabadon!
Engedj szabadon!

Már nem hagynálak el
a földön semmiért,
de a kalitkádba én már nem férek be.
Bárcsak értenéd.
Ha hív az ég, és vár az ég, és kér az ég,
a szívem megdobog.
Ha visszahúzol engem,
azonnal meghalok.

Minden érzésem már
csak a, csak a, csak a tiéd lesz,
de kérlek, meg ne próbáld
azt hinni, hogy engem megkötözhetsz.
Ha látod rajtam, hogy repülni vágyom,
engedj szabadon.
Engedj szabadon!
Engedj szabadon!

Értsd meg, én úgy szeretlek,
akár az életem.
Ha repülni, szállni vágyok is néha,
mindig visszaérkezem.
Ne is akard soha, hogy megváltozzam,
mert én már nem tudok.
Romlott, gonosz, őrült tudok lenni,
de királyi sas vagyok.

Minden gondolatom már
csak a, csak a, csak a tiéd lesz,
de kérlek, meg ne próbáld
azt hinni, hogy engem megkötözhetsz.
Ha látod rajtam, hogy repülni vágyom,
engedj szabadon.
Engedj szabadon!
Engedj szabadon!