Addamz - Ablak

nézd az ablakon át milyen más a világ
milyen kék fent az ég
s fent a sok szép virág
de a távolban látod a felhőket már
és az esők után csak a fájdalom vár
én nem adhatok most már semmit se neked
ha lelépsz az egész messze tűnik veled
úgy hogy húzd be a függönyt és hagyd kint a fény
a lelked majd úgyis ad újabb reményt
hunyd le a szemed látod így is látod
megtalál még akkor is ha te már nem várod
hisz az élmény mi örökké a szívedbe marad
ezért nem lehetsz te se többé már szabad

eddig szép volt de most már vége úgy hogy ég veled
ismeretlen állomásokon ébredek
ismeretlen az úti célom de én megyek
valahol várnak de lehet hogy tévedek
lehet hogy átvernek és hazugsággal etetnek
lehet hogy az utak a végtelenbe vezetnek
lehet hogy nem jön a következő állomás
lehet hogy ez nem is utazás csak változás
a lélek máshol jár de a test itt marad
kérlek ne menny még csak még 1 pillanat
de az öröm elszalad az álom messze szál
és az emlékek soha nem térnek vissza már
az ablak előtt ülök csak téged várlak még
édes látomás remélem hogy látlak még
annyiszor megbántam már minden tettem
oly sok mindent mondanék de most már néma lettem.