Dolák-Saly Róbert - Duett

Róbert: - A zene szól, és gyönyörű az éjszaka.
Mesés a kert, a társaság is jópofa.
Zsolt: - Ahogy a holdas nyári ég
Mosolyog rád és rám, oly szép.

Róbert: - Fura, de téged még sohase láttalak.
Zsolt: - Bevallom, rólad én se tudok túl sokat.
Róbert: - Ez persze engem nem zavar.
Zsolt: - Én sem érzek csalódást.
Együtt: - Ebben akkor egyetértünk hát.

Csak soha, de soha ne nyúlj a nadrágomba,
Soha, de soha nem lennék hozzászokva!
Nézd a fényben mennyi apró, kedves kis bogár!

Soha, de soha ne érje szám a szádat,
Soha, de soha ne hidd, hogy várva várlak!
Ezer csillag csillog fenn, és körbe-körbe jár.

Zsolt: - Akire vágyok, egy alacsonyabb, néger nő.
Róbert: - Én meg egy óriás bernáthegyit szednék fő'.
Zsolt: - Akinek jó nagy melle van.
Róbert: - Rajta sűrű szőrerdő.
Együtt: - Mindkettőnknek jobban kéne ő.

Ezért soha, de soha ne nyúlj a lábam közé,
Soha, de soha ne hívj a függöny mögé!
Nézd a sok-sok kismadár, hogy alszik fenn a fán!

Soha, de soha ne rágd a nyálkahártyám,
Soha, de soha ne mondd, hogy mókusbárány!
Örülnék, ha megtennéd, hogy nem tehénkedsz rám!