Miller Zoltán - Önarckép

Szürke arc, egy bünős ember.
„Ki most, ha kell, élni nem mer!”
Kit a remény elhagyott,
Mint égboltot, hűtlen csillagok.

Vérvörösre fest mindent a reggel.
Démonnak tűnik most minden ember
Pillantásuk égett, s Te nem tudod
Mikor ér véget a harc, mi benned dúl!

Gyilkos a játék!
Hol Te vagy a tét!

Ref.:
Egy elfelejtett hang
Egy összetépett emlék
Egy lélekharang
Ma érted szól
Egy elveszített hely
Egy összeégett fénykép
Ismerős a hang a távolból


Egy fiatal nő és egy síró gyermek.
Fekete emlék, hogy együtt nem megy.
Öldöklő harc,
Mely a férfi szívnek pusztító kudarc!

Süvítő szél, háborgó tenger,
Lelkedben nyilak, kezükben fegyver.
Az éjszaka rabja vagy,
A tükörben már nem látod önmagad!
Fekete kép!

Hamis a gyémánt!
Hazug a lét!

Ref.: (2x)
Egy elfelejtett hang
Egy összetépett emlék
Egy lélekharang
Ma érted szól
Egy elveszített hely
Egy összeégett fénykép
Ismerős a hang a távolból

(Instrumentális rész)

Ref.:
Egy elfelejtett hang
Egy összetépett emlék
Egy lélekharang
Ma érted szól
Egy elveszített hely
Egy összeégett fénykép
Ismerős a hang a távolból

Egy elfelejtett hang
Egy összetépett emlék
Egy lélekharang
Ma érted szól...