Mészáros Árpád Zsolt - Mese

"Egyszer volt, hol nem volt, volt egy
legkisebb fiú, volt egy szar élete és nem volt semmi nyája.
Nem dolgozott éjjel-nappal, sőt még kedve sem volt hozzá,
tiszta volt neki,
hogy így jött a világra. Tudja jól, hogy a játékterem még nincs is kitalálva és
nem indult el pogácsával szerencsepróbára.

Egyszer volt, hol nem
volt, volt egy
király kisleány, neki ugyanaz, csak volt egy palotája.
Küzdött sokat,
sürgött-forgott, csak ezt okosabban tette, mert hát mégiscsak király az apukája.
De jött egy fordulat mikor a tarisznyáját vállára vette.
Ő indult el
pogácsával, hogy párját megkeresse.

Kell egy mese, ami szép, ahol mindig kék az
ég. Amiben nem bánt a vád éjjel-nappal, bátran szembenézhetsz önmagaddal, amiben
nyugodtan élhetnénk ketten... te meg
én...

Egyszer volt, hol nem volt, voltunk ketten,
te meg én és volt egy mese, ami még nincs kitalálva.
És volt egy (ezt a részt nem lehetett érteni) egyszerűbb az
életünk lenne, csak a válasz nincs még megcsinálva. a pogácsa sincs kéznél és egyre jobban szárad a porába így egy szerencsétlen, szerencsével, szerencsésen
indulhatunk... szerencsepróbára..."