Sztrájkergyerek - Vasutassztrájk

Van egy kék vonat a MÁV alatt,
Ha odateszed, levágja a lábadat.
Sztrájkergyerek, kérjél bocsánatot,
Mert beléd vágom tövig, a bicskámat ott.

Megbántottál, sztrájkergyerek,
A vonat kék, a Föld meg kerek.
Magasról szarok én a MÁV-ra,
Bakanccsal lépek a pofádba.

Tudod, először hittem neked,
Azt mondtad a sztrájk majd gyorsan lepereg.
Megpróbáltam elviselni, hátha,
De azért mindennek van határa.

Van egy tuskó a bögyömbe’,
Ha nem probléma cuppanj rá a tökömre.
Sztrájkergyerek, kérjél bocsánatot,
Kettőötven nettó helyett a faszt kapod.

Mondhatod persze, hogy furcsa a sors,
De ne lepődj meg amikor majd kivasal a gyors.
Átröpít majd téged a halálba,
Aranyeső szálljon a családra! (Bódi Gusztisan)

Hiányzik már a vonatozás:
A zsebesek, a parasztok, a tolakodás
Tömegnyomor, bűz mocsok és lárma.
Jó lenne, ha vonat végre járna.

Könny szökik most a szemembe,
Kérek én is két ropit a zsebembe.
A MÁV Cargo-ból nekem is csak járna,
Hisz magyar vagyok, hej a kutya fája!

Szerintem hagyjuk ezt a komédiát,
Ezért is írtam ezt a melódiát.
Sztrájkergyerek fogadd el az ajánlatot:
Ne sztrájkolj, mert seggbe rakom anyádat, ott.