Sárosi Katalin - Beszélgetés

Te mondtad: szép az este!
Én mondtam: szép!
Megfogtuk csendben egymás kezét.
Te mondtad: holdvilág van.
Én mondtam: hold.
És vállunk lassan összehajolt.
Az órák szálltak, észre se vettük,
Csak annyit tudtunk: oly jó így együtt!
S bár aztán senki többet egy szót se szólt,
Az este tényleg szép este volt!
Majd mondtad: itt a reggel!
Én mondtam: kár...
Mert nagyon rossz volt búcsúzni már...
Te mondtad: szép idő van.
Én mondtam: szép.
És összebújtunk egy cseppet még.
Az órák szálltak, észre se vettük,
Csak annyit tudtunk: oly jó így együtt!
S mikorra észbekaptunk, fennjárt a hold:
S az este újból szép este volt!
És mondtad: szép az este!
Én mondtam: szép!
S megfogtuk csendben egymás kezét.
Te mondtad: holdvilág van.
Én mondtam: hold.
És vállunk lassan összehajolt.
Az órák szálltak, észre se vettük,
Csak annyit tudtunk: oly jó így együtt!
És újra napvilág jött...és újra hold.
S az este újból szép este volt.
És újra napvilág jött...és újra hold!
És másnap újból szép este este volt.
És újra napvilág jött...és újra hold!
És másnap újból szép este este volt.
És újra napvilág jött...és újra hold!
És másnap újból szép este este volt.