Kárpátia - Verbunk

Huszárgyerek, huszárgyerek, szereti a táncot,
Az oldalán, az oldalán, csörgeti a kardot,
Ha csörgeti, hadd csörgesse, pengjen sarkantyúja,
Kossuth Lajos verbunkja a muzsikáltatója.

Falu végén, falu végén, szépen muzsikálnak,
Oda hívnak engemet is magyar katonának,
Be is állok a verbunkba, ha már verbuválnak,
Elmegyek a pajtásimmal vitéz regrutának.

Szép a huszár, szép a huszár, ha felül a lovára,
Arany mente a hátára, kard az oldalára,
Virágcsokor a csákóján, úgy megy a csatába,
Ne sírj, rózsám, megtérek még a szabad hazába.

Most szép lenni katonának,
Mert Kossuthnak verbuválnak,
Kossuth Lajos nem lett volna,
Katona sem lettem volna,
Éljen, éljen a nemzet!

Gyere pajtás katonának,
Téged teszlek kapitánynak,
Pár esztendő nem a világ,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen, éljen a nemzet!

Föl-föl vitézek a csatára,
A szent szabadság oltalmára,
Édes hazánkért hősi vérünk,
Ontjuk, hullajtjuk nagy bátran, míg élünk.

Híres Komárom be van véve,
Klapka György a fővezére,
Büszkén kiáll a csatatérre,
Hajrá huszárok, utánam előre!

Föl-föl látjátok lobogómat,
Indulj vidáman robogó had,
Mennydörög az ágyú, csattog a kard,
Ez lelkesíti csatában a magyart