Koncz Zsuzsa - Unom a sok mesét

Hol volt, hol nem volt,
a rádió hangja szólt,
s olyan szépen mondta az esti mesét.
Hogy a sárkány s az óriás,
hát csúnya volt nem vitás,
de a végén győzött a jó és a szép.

Unom a sok mesét, unom a sok mesét,
hamis a tanulság.
Unom a sok mesét, hiába lenne szép,
nem az a valóság.
Hiszen ma csipkés kombiné van
szegény Csipkerózsikán
és a Hamupipőke jól él
túl az Óperencián.

Unom a sok mesét, unom a sok mesét,
hamis a tanulság.
Unom a sok mesét, hiába lenne szép,
nem az a valóság.
Hiszen ma díszszemlére járnak
az ólomkatonák
és szoros kötelékben szállnak
a táltos paripák.

Hol volt, hol nem volt,
régen volt, de szép volt
mikor vártam, vártam az esti mesét.
Végül tudtam már
azt, hogy hol repül a griff madár,
s kinek szánják a szép királylány kezét.

Unom a sok mesét, unom a sok mesét,
hamis a tanulság.
Unom a sok mesét, hiába lenne szép,
nem az a valóság.
Hiszen ma Hófehérke tudja,
ha nem túl ostoba,
hogy a pótmamája nem rossz,
csak a helyzet mostoha.

Unom a sok mesét, unom a sok mesét,
hamis a tanulság.
Unom a sok mesét, hiába lenne szép,
nem az a valóság.
Hiszen a terülj asztalkának
kicsi a szűk panellakás,
és a mézesmadzag éppen
még nem mézeskalács.

Ná-ná-ná ...