Gálvölgyi János - Uhrin Benedek paródia

Megszökött a fényes szőrű tengeri malacom
Azt mondták, így nem lesz szerencsém más néven malacom
Hej, a disznó elvitte az összes szerencsémet
Miért etettem meg vele mind mind a lencsémet

Röfi röfi pici röfi ici pici röff röff
Röfi röfi pici röfi ici pici röff

A feleségem nem szerette, pedig aranyos volt
Rozi néni rászólt néha, ő volt az anyósom
Béla bácsi játszott vele, és nagyon szerette
A feleségem, Mari néni is megnézte egyszer

Röfi röfi pici röfi ici pici röff röff
Röfi röfi pici röfi, ici pici röff

Bodri kutya is hibás volt, meg is szídtam érte
Miért nem ugatta meg őt, ez volt a kérdésem
A cicát is megrugdostam, nem nyávogott ő sem
A rugástól sokat szaladt körbe körbe körbe

Röfi röfi pici röfi ici pici röff röff
Röfi röfi pici röfi ici pici röff

Jó is, hogy a történetnek ez lett már a vége
Mert különben nem lett volna meg ez a szép ének
A tápja se kerül mostmár soha többé pénzbe
Nem is baj, hogy a kismalac elment a fenébe

Röfi röfi pici röfi ici pici röff röff
Röfi röfi pici röfi ici pici röff

Röfi röfi pici röfi ici pici röff röff
Röfi röfi pici röfi ici pici röff röff
Röfi röfi pici röfi ici pici röff röff
Röfi röfi pici röfi ici pici röff
Röf röfi röfi ici pici röff röff
Röfi röfi ici pici ici pici röff
Röff!