Cserháti Zsuzsa - Adj még a tűzből (Fever)

Nem is tudom, miért szeretlek...
- lényeg az, hogy jó nagyon...
Behúnyt szemmel átölellek
és a többit mindig rád hagyom...

Veled, sose félek - óóó, az ősi láz...
de van úgy, hogy szerelmed eltéved
és így nélküled oly hideg a ház.

Szeress! - ez az álmom, vezess át az éjszakán!
Szeress! - nagyon fázom, de felolvad a jég talán!

Nevetnél, ha látnál; vagy tudnád, hogy izgulok...
Ha rád várok én azt sem tudom már,
vajon érkezem, vagy indulok...

Rohanj, ne is csengess az ajtóm nyitva vár...
Nem kell más, csak hogy úgy szeress,
ahogy a nagykönyvben az írva áll.

Adj még a tűzből!

Szeress! - ez az álmom, vezess át az éjszakán!
Szeress! - nagyon fázom, de felolvad a jég talán!

Szeress! - veled szállok, szabadon és bárhová!
Szeress! - kiabálok, te légy aki hallgat rá...

Semmi dolgod nincs, hát engedd!
Ne félj, nem kérem az esküdet!
Nem is tudom, miért szeretlek?!
- mi ez a nagy őrület?!

Nem születnek Júliák ma,
csak Alfa ami Rómeó..
De ülök itt egy szóra várva
- mert hallani azt ó de jó...

Adj még a tűzből!

Szeress! - ez az álmom, vezess át az éjszakán!
Szeress! - nagyon fázom, de felolvad a jég talán!

Szeress! - veled szállok, szabadon és bárhová!
Szeress! - nagyon fázom, de felolvad a jég talán!