1. Wolf Kati - What About My Dreams 
2. Blind Myself - Megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért 0:00 [2010]
3. Mesedalok - Dr. Bubó
Képzelt Város - In memória
| Előadó: | Képzelt Város |
|---|---|
| Album: | Csend utca |
| Megjelenés: | 2008 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
|---|---|
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megtekintve: Ma 1, összesen 6483 alkalommal
Beküldő
Dalszöveg
Épült száz meg száz homokvár, miket évek vize ostromol,
házak vékony faágból, mit az első vihar elsodor.
Készítettem gyerekfejjel gyurmából egy szebb jövőt.
A vörös ruhás rabló játékpisztolyával mellbelő.
Hetek, hónapok az ölemben,
zajok, sóhajok a fülemben.
Üvegdobozban minden árnyék,
kivonhatatlan kis ajándék.
Már csak a szél az én paripám, átugratunk két füstkarikán, fel, fel, az autók fölé, házak tetejére.
A házak tetejére ugratunk a lovammal,
fel, fel, az ég mezején,
az ózont szétlegyezve csak csapkodok a karommal,
és fenn leszállok a Nap közepén.
A szél az én paripám, átugratunk két füstkarikán, fel, fel, az autók fölé, házak tetejére.
Jártam poklok mélyén, ültem gombóccal a torkomban,
álltam szőnyeg szélén és térdeltem poros sarokban.
Áldott minden emlék, mit a régmúlt keze összegyúr,
de átkozottul kemény fejem felejtéstől megpuhul.
Hetek, hónapok az ölemben,
zajok, sóhajok a fülemben.
Üvegdobozban minden árnyék,
kivonhatatlan kis ajándék.
Már csak a szél az én paripám, átugratunk két füstkarikán, fel, fel, az autók fölé, házak tetejére.
házak vékony faágból, mit az első vihar elsodor.
Készítettem gyerekfejjel gyurmából egy szebb jövőt.
A vörös ruhás rabló játékpisztolyával mellbelő.
Hetek, hónapok az ölemben,
zajok, sóhajok a fülemben.
Üvegdobozban minden árnyék,
kivonhatatlan kis ajándék.
Már csak a szél az én paripám, átugratunk két füstkarikán, fel, fel, az autók fölé, házak tetejére.
A házak tetejére ugratunk a lovammal,
fel, fel, az ég mezején,
az ózont szétlegyezve csak csapkodok a karommal,
és fenn leszállok a Nap közepén.
A szél az én paripám, átugratunk két füstkarikán, fel, fel, az autók fölé, házak tetejére.
Jártam poklok mélyén, ültem gombóccal a torkomban,
álltam szőnyeg szélén és térdeltem poros sarokban.
Áldott minden emlék, mit a régmúlt keze összegyúr,
de átkozottul kemény fejem felejtéstől megpuhul.
Hetek, hónapok az ölemben,
zajok, sóhajok a fülemben.
Üvegdobozban minden árnyék,
kivonhatatlan kis ajándék.
Már csak a szél az én paripám, átugratunk két füstkarikán, fel, fel, az autók fölé, házak tetejére.
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!