Skorpió - Dédapám

Húsz éve már, több is talán, hogy nap nap után,
minden nap délután eljött a dédapám.
Mesélt ilyet, mesélt olyat, mesélt sok csodát,
igen, mesélt sok csodát, lódított is talán.

Kisfiam, így szólt hozzám a dédapám,
jöjj velem, hagyjuk itt a város zaját,
jöjj velem, mesélek megint sok csodát,
elmegyünk, s úgy leszünk mint két jó barát.

Arról mesélt, az volt a szép, mikor lovon járt,
régen mikor lovon járt, s a nőknek úgy imponált.
Mondta nekem, hogy belé esett egy szőke hajú lány,
és ez a szőke hajú lány lett az én dédanyám.

Kisfiam, így szólt hozzám a dédapám,
jöjj velem, hagyjuk itt a város zaját,
jöjj velem, mesélek megint sok csodát,
elmegyünk, s úgy leszünk mint két jó barát.


Kisfiam, így szólt hozzám a dédapám,
jöjj velem, hagyjuk itt a város zaját,
jöjj velem, mesélek megint sok csodát,
elmegyünk, s úgy leszünk mint két jó barát.

Kisfiam, így szólt hozzám a dédapám,
jöjj velem, hagyjuk itt a város zaját,
jöjj velem, mesélek megint sok csodát,
elmegyünk, s úgy leszünk mint két jó barát.


Vártam megint, hogy újra vigyen, de nem jött többé már
sajnos nem jött többé már, érte jött a halál ...