MC leeroy - Sajnálom

Intro.:

Egy elfelejtett álom, néhány kósza emlék
A szívem marasztal, bár az eszem szerint mennék
Úgy érzem kell még, a csókod ölelésed
Szemedben az őszinte, gyönyörű tekintésed

A mosolyod, a hangod, hmm soha nem feledem
Amikor egy egy szép napon, veled együtt nevettem
De nem merem, félek, vissza ránt a magány csendesen
nehéz kimondani, de hiányzol kedvesem

Eldőlt egy vár, csupán egy meg ostromolt bástya
Maradt fent belőlünk, a szebb jövőre várva
Még egyszerre lépünk, de külön utat járva
Szíved szerelmét, szívem még mindig vissza várja

Én döntöttem, mára tudom, nagyot hibáztam
Mert így szerettelek, ennyire hibásan
Összetörtem mikor kezem elvettem két kezedből
Sajnálom hidd el, teljes szívemből

_____________
Verse 1.:

Én már nem alszom nyugodtan, forgolódok este
Nyomaszt egy álom, elvesztettelek örökre
Megbántam és tudom, hidd el, hogy vétkeztem
Hogy azt ami a legjobb volt, magamtól el löktem

pedig emlékszem rá, mennyit harcoltam érted
Szívem még szeret, remélem még érzed
Elfeledni úgysem tudlak, rájöttem, hogy kellesz
Remélem, hogy még mindig, hogy még mindig szeretsz

Ha nem hát legyen ez, egy örök emlék tőlem
Tudom nehéz bízni, de hidd el fel nőttem
Rájöttem a hibára, s megpróbálom javítani
Hisz csak a te szemed, tud engem elvakítani

Melletted nem volt gondom, boldog lehettem
Te maradsz tudd, az igaz szerelmem
Jöhetnek százan,meg ezren a párok
Akkor is én ezentúl csak rád várok

Egyszer én is meghalok, elvisz majd az isten
Nem maradok örökre, én is eltávozom innen
Melletted voltam, halhatatlan és örök
Nem gondoltam, hogy egy szívet ennyire össze török

magam előtt látom, a két könnyes szemed
miattam vérzik egy szív, amely oly hűn szeret
bocsánatot kérek, kérlek adj egy újabb esélyt
folytassuk most ismét, a rólunk szóló mesét
______________

Refr.:

Elmentél, minden olyan más
Nem kell, az újabb változás
Csak te kellesz egy életen át szerelmem
Benned ég az a láng, mit mind idáig kerestem

Elmentél, minden olyan más
Nem kell, többé senki más
Fogd újra a kezem, tekints megint szemembe
Visszavárlak most és mindörökre szívembe
______________

Verse 2.:


Egy elfelejtett álom, néhány kósza emlék
Az eszem eldobná, de a szívem súgja: kell még!
Úgy érzem mennék, de visszaránt a szívemben
hagyott tűz mit felfedezni véltem tekintésedben

mosolyod, hangod, hmm soha nem feledtem
a sok csodás percet amit karjaidban töltöttem
rám néztél, mosolyogtál, tudtam nem kell félnem
nehéz bevallani, de tovább kell lépnem

eldőlt egy vár, s most már menekül a királyfi
hisz tudja vétkezett, s nem akar nagyot hibázni
jobbra mentem balra néztél, elengedtem kezed
de tudd örökre őrzöm a két gyönyörű szemed

ami tőlem könnyes, elázott üres lapra
írom e sorokat, de kérlek emlékezz a dalra
emlékezz a nevemre, és adj egy újabb esélyt
mert emlékszem még arra, egykor hol kezdtük a mesét

______________

Refr.:

Elmentél, minden olyan más
Nem kell, az újabb változás
Csak te kellesz egy életen át szerelmem
Benned ég az a láng, mit mind idáig kerestem

Elmentél, minden olyan más
Nem kell, többé senki más
Fogd újra a kezem, tekints megint szemembe
Visszavárlak most és mindörökre szívembe

Elmentél, minden olyan más
Nem kell, az újabb változás
Csak te kellesz egy életen át szerelmem
Benned ég az a láng, mit mind idáig kerestem

Elmentél, miden olyan más...
ja