Smile Of Hell - A lelkem is eladtam

finally finally the time has come

én a lelkem is eladtam hogy csinálhassak nektek reppet
mégis minden éjjel térden állva vetek keresztet
betontól vagyok edzet mert azzá tett a kezdet
a lelkem golyóálló mert a múlt halálra sebzett

én a lelkem is eladtam hogy csinálhassak nektek reppet
mégis minden éjjel térden állva vetek keresztet
betontól vagyok edzet mert azzá tett a kezdet
a lelkem golyóálló mert a múlt halálra sebzett

csak nézek tova a messzibe vajon futja-e még ennyire
vajon én vagyok-e az oka hogy nem bízunk már senkibe
mikor érnek majd véget a magányos hajnalok
meddig kell még bírnom mert itt belül megfagyok
talán a jó isten is elhagyott és eltűntek az angyalok
azóta csak ördögökkel és démonokkal harcolok
szívemben máglyát rakott az élet ahogy kihűlt körülöttem
csak a csillagok és a holdfény ami világít fölöttem
lelkemet a tűzre dobom égessék a lángok
ha eljött az utolsó perc én már készen állok
szerte foszlanak az álmok
rajtam már nem fognak az átkok
valahol majd egyszer én is békét találok

én a lelkem is eladtam hogy csinálhassak nektek reppet
mégis minden éjjel térden állva vetek keresztet
betontól vagyok edzet mert azzá tett a kezdet
a lelkem golyóálló mert a múlt halálra sebzett

én a lelkem is eladtam hogy csinálhassak nektek reppet
mégis minden éjjel térden állva vetek keresztet
betontól vagyok edzet mert azzá tett a kezdet
a lelkem golyóálló mert a múlt halálra sebzett

uram ez lettem
már sok sebet elszenvedtem
körbe vettek farkasok míg fényemet elrejtettem
minden mit vesztettem minden mit feltettem
tova szált már csak a tűz maradta szememben
kérlek segíts legalább őket hagyd meg nekem
az ütemeket a rímeket és a dallamokat a szívemben
mert nekem már csak ez maradt egy éjszaka egy pirkadat
hol ér ez majd véget magányban egy híd alatt
szárnyaimat elvette gyalog végtelen az út
előttem bizonytalan a jövő mögöttem kísért a múlt
vajon csak álmokat kergetek míg szavalok míg reppelek
szertefoszlott terveket amiket a holnap eltemet

én a lelkem is eladtam hogy csinálhassak nektek reppet
mégis minden éjjel térden állva vetek keresztet
betontól vagyok edzet mert azzá tett a kezdet
a lelkem golyóálló mert a múlt halálra sebzett

én a lelkem is eladtam hogy csinálhassak nektek reppet
mégis minden éjjel térden állva vetek keresztet
betontól vagyok edzet mert azzá tett a kezdet
a lelkem golyóálló mert a múlt halálra sebzett

egy életen át bötönben hol bolyongok egy erdőben
hogy megtaláljam a kulcsot hogy a szívem zárát feltörjem
ébren álmodni az igazságot keresni
hogy kopogtat egy szebb nap ki jött a tegnapot temetni
ez egy hatalmas rengeteg hol pillanatok tengenek
hol sok a mérges kígyó és kihaltak az emberek
én meg itt maradtam árván támaszok nélkül
csak a napfény maradt meg számomra emlékül
titkokat őrzök miket a szívembe véstek
had vezessen egy jel hogy az útról le ne térjek
szavaimból fegyvert lelkemből vértet
had lehessek bátor amíg mások félnek

én a lelkem is eladtam hogy csinálhassak nektek reppet
mégis minden éjjel térden állva vetek keresztet
betontól vagyok edzet mert azzá tett a kezdet
a lelkem golyóálló mert a múlt halálra sebzett

én a lelkem is eladtam hogy csinálhassak nektek reppet
mégis minden éjjel térden állva vetek keresztet
betontól vagyok edzet mert azzá tett a kezdet
a lelkem golyóálló mert a múlt halálra sebzett