Cigányszerelem (operett) - Ilona - Dragotin keringője (Csókban van az ifjúság...)

(Ilona):
Van egy csodaszer,
Én ismerem,
Mely ifjúságot ád,
Használja csak azt,
De szüntelen,
S hamar művel csodát!

(Dragotin):
Hát ez kitűnő, óh, drága nő,
Csak szerezze meg ezt a szert!

(Ilona):
Valódi kincs, receptje nincs
És nem patikus keveri!

(Dragotin):
Nos, mondja meg gyorsan nekem,
Mitől ifjul meg életem?

(Ilona):
Az életen át édes nóta száll,
Úgy hódít, úgy bódít, ha zeng,
Az ember a hangjára táncot jár,
A jó Isten adta ezt!
Ujjong, aki hallja
E szép zenét,
Mely harsog, de mégis oly lágy,
Örök virágnyílásra ád reményt,
És felpezsdül ettől a vágy!

Csókban van az ifjúság,
Csók, te dús, virágos ág,
Csókolj, míg a szád piros,
Csókolj, ah, amíg tilos,
Csókolj, míg a csók tüzel,
Gondot, bút a csók űz el,
Csók, te bódító boldogság,
Gyógyító orvosság,
Csók, csók, csók!

(Dragotin):
E szer kitűnő, e szer csodás,
Szememben tűz ragyog,
Már azt hiszem, itt a jó hatás,
Megint legény vagyok!

(Ilona):
Mily kurta idő, ez szédítő,
De most bizonyítsa be hát!

(Dragotin):
Nos, mondja kegyed,
Hogy mit tegyek,
Követni fogom a szavát!

(Ilona):
Talán legjobban megfelel,
Ha engem szépen átölel!

S most hallja, csak hallja,
A nóta száll,
Úgy hódít, úgy bódít, ha zeng,
Az ember a hangjára táncot jár,
A jó Isten adta ezt!

(Dragotin):
A keringő ritmusa lágyan szól,
Ki hallja, meggyullad belül!

(Ilona):
A párját magához szorítja jól,
S eltáncol a vénség elől!

Csókban van az ifjúság,
Csók, te dús, virágos ág,
Csókolj, míg a szád piros,
Csókolj, ah, amíg tilos!

(Együtt):
Csókolj, míg a csók tüzel,
Gondot, bút a csók űz el,
Csók, te bódító boldogság,
Gyógyító orvosság,
Csók, csók, csók!