Kabos Gyula - Barcelonában, avagy egy bikaviador keservei

(Próza):
Hölgyeim és Uraim!
Engedjék meg, hogy díjmentesen bemutatkozzam.
Jó házból való, állásnélküli, spanyol bikaviador vagyok.
Minden e szakmába vágó munkát jutányosan vállalok.
Bátorságom a legfényesebb igényeket is kielégíti.
Bármilyen veszélyes dologra vállalkozom.
Elsejei házbér fizetések és egyéb családi jelenetekhez
levelezőlap hívásra házhoz jövök.
Végrehajtókkal való személyes tárgyalásoknál 5% felár.

(Dal):
Stramm spanyol vagyok,
azt mondják, szemem úgy ragyog.
Én olcsón adok
spanyol lesz így is, ha kell.
Szívem egy kazán,
Barcelona az én hazám,
és a nagyapám
a viaszkot találta fel.

Barcelonában áll egy kis ház,
és a sarkán egy kis kávéház.
Ez a lebuj volt mindig a tanyám,
ott a főpincér az édesanyám.
Minden asztalnál folyik a bor,
van ott matróz és torreádor.
Ha az egyikre rákacsint a nő,
zsupsz, a másik egy kést ránt elő,
és lő!

(Próza):
Ez így van sajnos nálunk.
A spanyolok nem szívbajos családból származnak.
Legutóbb azonban egy határozottan kellemetlen
afférom volt: Ezt tessék meghallgatni!
Mit sem sejtve állok az aréna kellős közepén egy
piros rongyot rázva. Már majdnem teljesen ki volt
rázva a rongy, amikor egyszerre rám eresztenek
egy bikát. Én nem tudom, hogy vagyok vele...
igazán rövidlátó vagyok. De tudja a csuda... ha egy
bika nekem jön, azt én rögtön meglátom. A bika
meglát engem, én meglátom a bikát. Hát azt nem
tudom, hogy ő meg volt-e ijedve. Én nagyon. Egyet
bőgött és felém rohant. Én legalább hármat bőgtem.
Azt hiszem két nagyot és egy kicsit... és ugyancsak
rohantam hátrafelé. Ha bárki azt merné állítani, hogy
én a bika felé rohantam, azt bíróság elé állítom. Nem
mintha ez rám nézve megbecstelenítő volna, de ha
én egyszer azt állítom, hogy én nem bántok egy bikát,
abba ne kételkedjen senki. Pechemre én nem voltam
tréningben, de a bika igen. És úgy belém döfött, hogy
két hónapig csak állni tudtam. Sőt, még ma sem igazi
ülés, az amit csinálok. Hála Istennek, hogy túl vagyok
rajta!

(Dal):
Barcelonában áll egy kis ház,
és a sarkán egy kis kávéház.
Ez a lebuj volt mindig a tanyám,
ott a főpincér az édesanyám.
Minden asztalnál folyik a bor,
van ott matróz és torreádor.
Ha az egyikre rákacsint a nő,
zsupsz, a másik egy kést ránt elő,
és lő!